Bokros: Leszakadás fenyegeti hazánkat

Nem tudni, mikor lesz euró Magyarországon, mert a kormány konvergenciaprogramja nem vezet el a közös valutához – jelentette ki tegnap Járai Zsigmond jegybankelnök, aki szerint a rossz állam rátelepedett a magyar gazdaságra. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a leszakadás veszélye fenyegeti hazánkat.

Rátelepedett a rossz állam a magyar gazdaságra, s kezdi tönkretenni a vállalkozások életterét – jelentette ki Járai Zsigmond jegybankelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Magyar Nemzeti Bank tegnapi inflációs konferenciáján, ahol elmondta: a jelenlegi helyzet még nem a vég, jövőre ugyanis nőnek az adók, emelkedik az újraelosztás aránya, terjed a bürokrácia és a korrupció. Annak, hogy az állam visszafogja a gazdaságot, Járai szerint már több jele is mutatkozik: az adóterhek növekedése mellett csökken a gazdasági növekedés üteme, miközben a rendkívüli mértékű korrupció immár átszövi az egész gazdaságot, de különösen az állami megrendeléseket. Mint mondta, a gazdaságban jelenleg bizonytalanság uralkodik, s ez főként annak köszönhető, hogy még csak a víziója sincs meg annak a gazdaságpolitikának, amely alapján a társadalom támogatását lehetne kérni. A kormány konvergenciaprogramja nem vezet el a közös valutához – hangsúlyozta Járai, aki ezért arra figyelmeztetett, hogy a hazai vállalkozásoknak a környező országokhoz képest kedvezőtlenebb környezetben kell majd dolgozniuk, azaz lemaradásunk a következő években tovább nő.
*
A jegybankelnök úgy vélte: reformok helyett egyszeri, ötletszerű intézkedések tömegére kell felkészülni a jövőben is. Szapáry György, az MNB alelnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy az infláció emelése csupán rövid távon tudja javítani a költségvetés helyzetét, hoszszú távon azonban jelentős áldozatokkal jár, és súlyos gondokat okoz a gazdaságban. Hazánk lemaradására és a késlekedő kiigazítás veszélyeire hívta fel a figyelmet a konferencián felszólaló Bokros Lajos is. A Közép-Európai Egyetem vezérigazgatója szerint átfogó reformok kritikus tömegére van szüksége az országnak. Hangsúlyozta: a leszakadás veszélye fenyegeti az országot, ha nem valósítjuk meg sürgősen az elodázhatatlan reformokat. Bokros emlékeztetett, hogy a romló minőségű közszolgáltatások aláássák a közteherviselést, adócsalásra ösztönöznek, és a táptalaját jelentik a jelentős korrupciónak, ami kulturális és civilizációs romláshoz vezet. A volt pénzügyminiszter szerint a reformok rangsorában az egészségügy és az oktatás átalakításának kell megelőznie a többit, mivel ez a két terület biztosítja majd a minőségi munkaerőt.
Parragh László, az MKIK elnöke ugyancsak az átláthatóság hiányára, a reformok előkészítetlenségére figyelmeztetett. Parragh szerint nem tudni, mitől fog a magyar gazdaság 2009-től újra növekedési pályára állni, az viszont nem jelenthet kitörési pontot, hogy jobbára öszszeszerelő tevékenység folyik Magyarországon. Elkeserítőnek nevezte, hogy az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték jelenleg négy eurót tesz ki hazánkban, ami mindössze egytizede az uniós átlagnak.
Hasonló aggályokra hívta fel a figyelmet Orbán Krisztián, a Central European Management Intelligence (CEMI) igazgatója, aki rámutatott: 2002 óta hazánk a térségi átlag alatt teljesít, és tavaly óta sereghajtóvá váltunk a gazdasági növekedés terén. Orbán megdöbbentőnek és tarthatatlannak nevezte, hogy jelenleg a magánszektorban dolgozó 3,1 millió magyar tartja el a többi hétmilliót. Az MNB elnökéhez hasonlóan Orbán is az állami túlköltekezés magángazdaságra gyakorolt káros hatására figyelmeztetett. A rendkívül magas költségvetési hiány csak magas adóterhek mellett finanszírozható, a munkát terhelő magas adók azonban visszafogják a foglalkoztatás növekedését – vázolta a magyar gazdaság ördögi körét a CEMI vezetője, hozzátéve, hogy a magas deficit és az alacsony foglalkoztatás a lehetségesnél lényegesen alacsonyabb növekedést eredményez. Mindezek alapján Orbán úgy vélte, a megszorítások nem jelentenek kiutat az ördögi körből, nem kezelik ugyanis a gazdaság alapproblémáit. A megoldást a közgazdász szerint a munkát terhelő adók csökkentése és nem az emelése jelenti, mivel a foglalkoztatás növelése be tudja indítani a gazdaság motorját.
Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke azt hangsúlyozta, hogy jóval nagyobb összhangot kellene teremteni az ország következő évekbeli fejlődését befolyásoló két nagy terv, a konvergenciaprogram és a második Nemzeti fejlesztési terv között. Kifogásolta, hogy a konvergenciaprogram nem tartalmazza az euró bevezetésének céldátumát, márpedig megítélése szerint ha egy tervben az egyik kulcsfontosságú elemre nincs megjelölt dátum, akkor azt a programot nem dolgozták ki megfelelően.