Bűncselekmény áll a kivándorlás hátterében?

Markus Friberg, a svéd bevándorlás- és menekültügyért felelős miniszter szóvivője lapunknak elmondta: a saját külügyminisztériumuktól kapott tájékoztatás szerint 127 magyar állampolgár kért menedékjogot az elmúlt három hétben Svédországban. Kérelmüket minden esetben egyedileg vizsgálja ki a bevándorlási hivatal. A svéd hivatalos szerveket megkereste a magyar Külügyminisztérium is, és a svéd diplomáciával együtt azt fontolgatják, hogy közös kommunikációval veszik elejét a félreértéseknek, melyek a kiutazókra váró körülményekkel kapcsolatban terjedhettek el Magyarországon.
Más svéd forrásokból úgy értesültünk, hogy a hivatalos magyar tájékoztatásban utalás volt arra nézve: a tömeges kiutazás és menedékkérés hátterében egy bűnügy rejlik. Ezt Polgár Viktor magyar külügyi szóvivő nem erősítette meg, arról viszont szót ejtett, hogy miután a kivándorlók egy területről származnak, az akció valószínűleg kezdettől fogva eltervezett, szervezett. Polgár Viktor elmondta, hogy felvették a kapcsolatot a svéd illetékesekkel, és a stockholmi magyar nagykövetség is végzi az üggyel kapcsolatos feladatait.
Svédországban az elmúlt két évtizedben mintegy félmillió külföldi kért menedékjogot – olvasható a svéd statisztikákban. Az elmúlt évben Szerbia és Montenegróból, Irakból és Oroszországból érkezett a legtöbb menedékkérő, míg az uniós országok közül a statisztika egyedül Lengyelországot jegyzi mindösszesen kilenc menedékkérővel. Ezek szerint 120-nál több menedékkérővel hazánk az uniós országok közül az élre ugrik, megelőzve a jövőre csatlakozó Románia 2005-ös (108 fő) teljesítményét.
A svéd bevándorlási hivatal, a Migrationsverket nem teljesen a menedékkérőkre vonatkozó ENSZ-egyezmény alapján jár el, annak előírásaihoz képest jóval engedékenyebb, ha az illető minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja rászorultságát. Az eljárás hossza egyénenként és a hivatal aktuális leterheltségétől függően változhat, akár két évig is húzódhat a döntés a tartózkodási engedélyről egy-egy bonyolultabb ügyben. Addig is a menedékkérő ingyenes jogi segélyben részesül, és kérhet elhelyezést, mely egyszerű lakásokban történik. Egy-egy lakáson több család is osztozik, míg az egyedülállóknak meg kell osztaniuk szobájukat sorstársaikkal. Amennyiben az eljárási idő négy hónapnál hosszabbra nyúlik, munkát is vállalhatnak. A pénzzel nem rendelkező menekültek napi segélyt kapnak: a felnőttek fejenként mintegy 2100 forintnak, gyermekenként 1100-1500 forintnak megfelelő koronát.