Ellopott forradalom

Kevesebb mint két évvel a „tulipános” forradalom után már az akkor felemelt Kurmanbek Bakijev elnök távozása a tét Kirgizisztánban. Az államfő jogköreinek korlátozásáról folyó alkotmánymódosítási vitában körvonalazódó kompromisszum ellenére folytatódnak a napok óta tartó tüntetések. Az ellenzék a forradalom ellopásával, korrupcióval és mindazzal vádolja az új hatalmat, amiért a korábbit amerikai segítséggel ledöntötte.

Folytatódnak a tüntetések Kirgizisztánban annak ellenére, hogy kompromisszumos megállapodásra jutott a kirgiz ellenzék a biskeki kormányzattal az új alkotmány tervezetéről, ami megnyithatja az utat a belpolitikai válság rendezése előtt. A külső segédlettel hatalomra jutott Kurmanbek Bakijev elnök nehezen nyugszik bele a jogkörét szűkítő törekvésekbe, s három ponton próbálta módosítani a tervezetet. Estére aztán mégis engedett, és támogatta az alkotmánymódosítást, amelyet a parlament azonmód el is fogadott. Az elnökből kiábrándult tüntetők azonban már semmit sem bíznak a véletlenre, így tegnap sem bontottak sátrat a hatalom és az ellenzék képviselői, s több tízezren tüntettek mindkét oldal mellett, ezúttal összecsapások nélkül. Az ellenzék azt ígéri, hogy az új alaptörvény elfogadása után beszünteti a fővárosban közel egy hete tartó megmozdulásait, amelyeken Bakijev elnök lemondását követelték.
Az új alaptörvény jelentősen megnyirbálná az elnök jogosítványait, ugyanis kivenné a kezéből a kormányalakítás jogát, amellyel a törvényhozást ruházná fel. Egyúttal a jelenleg 75 képviselőből álló parlament létszámát száz – mások szerint kilencven – főre bővítenék, a honatyák felét pártlistákon választanák meg.