Olyan példákat említett a sajtó nyilvánossága előtt az egészségügyi miniszter, amelyeknek semmilyen valóságalapjuk nincs, ezért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) több vezető munkatársa mélységes felháborodásának adott hangot. Egy középkorú férfi 1999 és 2006 között nyolcvanhat kórházban fordult meg, és ezen időszak alatt több mint huszonnyolcmillió forint társadalombiztosítási támogatást fizettek ki a kezelései után. A minisztérium egyik férfi munkatársa a taj száma alapján nőgyógyászati ultrahangvizsgálaton esett át, mindazonáltal 2001 és 2003 között hétszer született és hét alkalommal halt meg, s ennyiszer boncolták fel egy vidéki kórházban. Ezen beavatkozások után több mint kétmillió-hétszázezer forint értékű támogatást számoltak el. Ma senkinek nem biztos a munkahelye Magyarországon – hangoztatta az OEP egyik magas rangú alkalmazottja, aki nevének mellőzését kérve állította: Molnár Lajos, a szaktárca vezetője félretájékoztatta a közvéleményt példabeszédével. Tizenöt éve működik a Gyógyászati Információs Központ (Gyógyinfok), s e szervezeten futnak keresztül az információk a kórházak havi kiadásairól, bevételeiről. A Gyógyinfok a kódszámmal megkapott adatok alapján ellenőriz, ráadásul több kontrollon mennek át a pénzügyi dokumentumok. A tévedés, illetve túlszámlázás lehetősége szinte kizárt, noha nem kétli: szereztek már tudomást kórházi visszaélésekről, persze nem olyan brutális mértékűekről, mint amikről Molnár nyilatkozott a sajtónak. Az OEP-alkalmazott szerint Molnár Lajos sem a kórházat nem nevezte meg, ahol ilyen visszaéléseket tapasztalt, sem az „áldozat” személyét nem fedte fel. Következésképpen elvárják, hogy a tárcavezető nevezze meg a kórházat, valamint azt, hogy vajon milyen forrásokból származnak az információi.
Tiba Sándor, a Szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház igazgatója alátámasztotta az állítást, miszerint havi jelentést készítenek pénz- és betegforgalmukról, amit a Gyógyinfoknak küldenek meg, s több ellenőrzésen mennek át az adatok. A 161 aktív ággyal rendelkező kórház alkalmazottai állandó stresszben dolgoznak – mutatott rá –, holott jól tudják, a szikszói kórházra szükség van. A Borsod megyei önkormányzat által fenntartott egészségügyi centrum hatvanezer ember kórháza, a rekonstrukció befejezése óta rendkívül magas színvonalú gyógyítómunkával hívta fel magára a figyelmet. Vonzáskörzetén kívülről is járnak ide betegek gyógykezeltetni magukat, a szülészeti-nőgyógyászati osztály, a sebészet, az intenzív osztály pedig sokkal nagyobb forgalmat bonyolít le, mint amit az OEP finanszíroz. Emlékeztetett, tavaly decemberben megszüntették az onkológiai osztályt, noha rengeteg a rákos beteg Abaújban, akiket a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban kezelnek előjegyzéses alapon. Az igazgató közölte, a szikszói kórház létjogosultságát Borsod szocialistái sem kérdőjelezik meg, majd visszautalt arra a tavaly decemberi megyei közgyűlésre, ahol konszenzus született a kórház jövőjéről. Az akkori MSZP-s képviselők támogatásával minimálisra csökkent az intézmény adósságállománya. Az igazgató megjegyezte, a teljesítményfinanszírozás hiányosságai miatt éppen Szabó György, az előző ciklus egészségüggyel foglalkozó közgyűlési alelnöke támogatásával indítottak pert az OEP ellen a szikszói kórház kifizetetlen járandóságainak megszerzése érdekében.
Kiss Péter ináncsi, Süvegesné Sarlay Zsuzsanna novajidrányi, továbbá Zoltai László fulókércsi polgármester, valamint rajtuk kívül még sokan polgári engedetlenségi mozgalmat helyeztek kilátásba, amennyiben a kormány felszámoltatja a 161 aktív ágyat Szikszón, s megszünteti a műtétes osztályokat. Zoltai László például feljelentést tesz Molnár Lajos ellen, mert szerinte a Szikszótól 55 kilométerre fekvő Fulókércs gyors beavatkozást igénylő életveszélyes betegei nem juthatnak be időben a 70 kilométernyi távolságban működő megyei kórházba a szikszói intézmény leminősítése esetén. Követelte, hogy a miniszter nevezze meg azt a kórházat, ahol többször meg lehetett születni, s ugyanannyiszor meg is lehetett halni. Amennyiben Molnár nem igazolja állítását, akkor bizonyára fél a kórház feljelentésétől. Süvegesné Sarlay Zsuzsanna polgármesterré választása előtt két és fél évtizeden át dolgozott szülésznőként a szikszói intézményben, s példákkal támasztotta alá a tényt, miszerint többtucatnyi esetben sikerült megmenteni emberek életét, hiszen nem kellett Szikszónál tovább szállítani őket. Kiss Péter felhívta a figyelmet, hogy 1995-ben, Horn Gyula idejében már kénytelenek voltak élőláncot alkotni a kórház megmentése érdekében. Állítja, óriási hiba lenne, ha a kórház másfél milliárd forintos fejlesztési beruházásának eredményeit tönkretennék, és újabb hatszázmillió forintos ráfordítással elfekvő intézménnyé alakítanák át.
Egy fiatalasszony elmondta, bár Miskolc mindössze tizenöt kilométerre fekszik Szikszótól, mégis a kis kórháznak mondott intézménynek köszönheti életét. Elviselhetetlen hastáji fájdalmai miatt hívtak mentőt, s szállították a szikszói kórházba. Mint kiderült: azonnali életmentő műtétet kellett végrehajtani rajta, Szuchy Róbert, a szülészet-nőgyógyászat szakmavezető főorvosa segített rajta. Ha nyolc-tíz perccel később operálták volna meg, már nem élne. Megjegyezte: Szikszótól a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházig rohammentővel is legalább húsz perc az út. Szintén az ápoltak mondták, hogy a bravúros beavatkozások sem ritkák Szikszón. Példaként említették azt a néhány évvel ezelőtti esetet, amikor egy szíven szúrt ember életét mentette meg kilátástalan helyzetben Popovics Rudolf főorvos.
Tiba Sándor igazgató holnapra összehívta az egészségügyi centrum vonzáskörzetéhez tartozó 79 település polgármestereit, hogy megvitassák a kórház jövőjét.
origo.hu
Űrutazók, figyelem! – Megérkezett a nagy űrutazási kvíz!
