Ma a villamoson utazva, akinek nem MP3-lejátszó csüng a fülén, az mobiltelefonál. Ha pedig túl nagy a csönd, akkor repkednek az ordenáré kifejezések, amik hovatovább annyit jelentenek, hogy menj arrébb!
– A magyar társadalomban az értékek folyamatosan devalválódnak. Azelőtt ismerték az etikettet, a viselkedési szabályok gyűjteményét. Az etikett nem csupán illemszabályok gyűjteménye, hanem értékválasztást is jelent. Például tiszteletet kért az idősekre, védelmet és gyámolítást a gyengéknek. A politikára is hatáspt gyakorolt, bizonyosfajta puritanizmusra intve annak gyakorlóit: ne parancsolgass, ne hivalkodj, ne kérkedj a javaiddal. Volt a társalomban egy konszenzus, ami szabályozta, hogy mi a jó és a rossz, mit illik és mit nem. Ennek a folyamatos felbomlását éljük át ma. Egy tömegközlekedési eszközön – a hetes buszon – töményen lehet ezt kicsiben megtapasztalni.
– Nem járul ehhez a devalvációhoz bizonyos pártok már-már betegesen vallásellenes hadjárata?
– De igen. A vallásnak két nagyon fontos megtartó pillére van: az egyik az erkölcsi és normabeli szabályozás, a másik a közösséghez tartozás. Kutatások bizonyítják, hogy azok az emberek tartoznak a lelkileg egészségesebbek csoportjába, akik arra a kérdésre, hogy vallásos-e vagy sem, egyértelműen azt válaszolják, hogy igen, az vagyok, és ezt közösségben gyakorlom. Miközben ugyanezek a politikai erők igen intoleránsak a vallással szemben, most megkérdőjelezik a gyülekezés és szólásszabadság jogát is.
– És ez miért veszélyes?
– Mert ez már az emberi méltóságot csorbítja, minden ellenkező állítással szemben. Senkit nem szabad vallásában, korában, politikai nézeteiben vagy nemében megsérteni. Úgy, ahogyan ma, itt, naponta megsértik ezeket. Életünket törvények és jogszabályok fogják keretbe, amelyek fölé és azokon kívülre egyre többen és többen helyezik magukat, vagy rekednek kívül, ennek következtében a társadalom elvadul, jellemző példája ennek az olaszliszkai tragédia. A törvényesség meggyengülését jelezte Zámoly, az őszödi beszéd sokkja, vagy a halottakat követelő tűzijáték felelőseinek elkenése. A leendő nyugdíjasok pénze eltűnik, a magánnyugdíjas befizetések kamata minimális, az állítólagos jogállam egyre kevésbé képes megvédeni polgárait.
– Röviden: hogy jutottunk idáig?
–Röviden: azt mondják, Angliában azért gyönyörű zöld a gyep, mert 300 éve nyírják. Sajnos azonban az idő nem biztos, hogy javulást jelent. Hosszabban: attól, mert 1989–90-ben „rendszert váltottunk”, nem biztos, hogy a folyamatok, jó irányba mennek. A haladás és a modernizáció jelszavával kialakulhatott egy félszocialista, vagy vadkapitalista képződmény. Az ma már egyértelmű: a kölcsönöknek és az osztogatásoknak vége. Az éppen veszteséget elszenvedő társadalmi rétegeket igyekeznek lejáratni. Például az orvosokat, mert fizetős az egészségügy. Packáznak hát az orvosokkal, tehetik, a hálapénz nevezetű bunkósbot forgatásával. De nagyszerűen lehet használni más csoportok ellen az antiszemita „bunkósbotot”, nagyszerűen lehet élni a tanárok kiszolgáltatott helyzetével, a hatalom zsarolási potenciáljával. A jogállam alapja az egyenlő elbírálás: ez viszont nem érvényesül, tömegek mennek tönkre és sodródnak ki a perifériára. A plázák engedélyezői például gondoltak valaha a kis üzletek sorsára?
– A helyzet több mint lehangoló.
– Némiképp optimista vagyok, az október 1-jei önkormányzati választás eredményét tekintve. Az emberek megosztották a szavazatukat, a szimpatikus jelöltre szavaztak, majd a szavazólapon megkeresték a Fidesz nevét, és beikszelték azt. Vagy itt van a Kossuth téri demonstráció, aminek láttán úgy tűnik, a tömeg nem unja, és nem is megy haza, ahogyan azt Gyurcsány Ferenc reméli. Október 23-án újabb megdöbbentő jelét láttuk a jogállamiság meggyengülésének. Nincs félelmetesebb, mintha a rendőrség bújik ki a jogállami normák keretei közül. Nem szabad arra várni, hogy a bántalmazottak tegyenek feljelentést. A bántalmazott, szexuális zaklatásnak kitett gyermektől sem várjuk el, hogy az elkövető ellen fellépjen. Ezeket az ügyeket hivatalból kell vizsgálni, és nagyon határozottan érvényesíteni a törvényeket, különben a félelem és az önbíráskodás lesz úrrá az országon.
– Ön több időt töltött politikusok pszichológiai megfigyelésével, véleményezésével. Mit tart a Gyurcsány-jelenségről?
– Azt látom, hogy Gyurcsány Ferenc, mintha nem rendelkezne elég erős úgynevezett felettes énnel. Azzal a pszichológiai jelenséggel, amely arra szolgál, hogy korlátok között tartsa a túlburjánzó ösztöneinket, vágyainkat, impulzusainkat. A szégyenérzet például, komoly visszatartó erő: az összes lelkiismereti parancsot a „felettes én” ellenőrzi: ne árts, ne hazudj, ne kívánj másoknak rosszat. A lelkiismeretet nem szabad elaltatni, de jelzi is, hogy a színen van: sápadás, verejtékezés, zavar. Gyurcsány nem jön zavarba, nem sápad el, nem verejtékezik, ha lelepleződik. Veszíteni képtelen, nem hiszi el, hogy vele ilyen megtörténhet. Hogy megértsük, miképpen hat a tömegekre, a média változásait kell figyelnünk. Győzike-show nélkül nem értjük a Gyurcsány-jelenséget sem. A valóságshow-k viszonylagossá teszik a társadalmi normákat, és a nézettség érdekében az azoktól eltérőket kedvezményezi: a szexet, a homoszexet, a féktelen agressziót, az erőszakot, az extrémitásokat. Újabb és újabb etikai normasértés jelenik meg, lazítja fel az évszázados közmegegyezéseket. Sivár világot közvetít, amely nem szól családról, gyerekről, ahol nem kapunk válaszokat arra, hogy miért élünk, mi az életünk célja?
Gyurcsány mindig magabiztos. A magyar emberekre nem ez a jellemző, az önbecsülésük gyenge, nem bíznak másokban, de magukban sem. Gyurcsány Ferenc számtalan húron játszik. Okos, de rendkívül mesterkélt, erre még rátesz, de szokott látványosan megbántódni, felháborodni, ájtatoskodni. Még a hazugságaira is rájátszik, nem szégyelli a tettét, de mintha saját magát buktatná le időnként. Politikusi hitelességét folyamatosan játszotta el: viselkedésével, az öregecskedő feleségekkel, a kóbor kutyákkal, Orbán Viktor elleni örökös fenekedésével… Hogy ez nem szólt akkorát? Igen, Gyurcsány botrányait az őszödi beszédig „nem hangosította ki” a média.
– Meg lehet bonyolultabban is fogalmazni, egyszerűbben így hangzik: miért nem lép le ez az ember? Miért nem küldik el oda, ahova való, a milliárdos semmittevők világába.
– Először is az MSZP-frakció a hallgatásával kompromittálódott. Lendvai Ildikónak illene valamit mondania, hiszen ő hívta össze azt a bizonyos frakcióülést, de Szili Katalin is gyakran meginti a képviselőket, nem tűr meg még ehhez hasonló stílust sem a Parlamentben. Mindannyian cinkosan hallgatnak, mert a „főnök beszélt”.
– Miért oly stabil mégis az MSZP szavazóbázisa?
– Mert a szocialisták kedvesek. Behízelgően beszélnek, mindig azt mondják az embereknek, amit éppen hallani akarnak. Lassan, közérthetően, kedvesen! Szolidárisak, a kisembert képviselik, az elesetteket támogatják, szavakban legalábbis. Csupa könnyes baloldali érték. Az MSZP szerethető párt, vagy sokáig az volt.
– És a Fidesz?
– A Fidesz nem hajlandó vagy nem képes az emberek érzelmeire hatni. Gyakran a vezetőik kioktatók, szóvivőik fontoskodók. Azt hiszik, ha logikusan elmagyarázzák céljaikat, az emberek befogadják azokat. A Fidesznek együtt érzőnek és belülről fakadóan kellene kedvesnek lennie. Ezt ellensúlyozza ugyanakkor Orbán Viktor, a maga férfias, egyenes kiállásával.
– Az a közvélemény, hogy az Orbán– Gyurcsány-vitának az utóbbi az abszolút győztese.
– Normális ember agresszívnek és kioktatónak tartotta Gyurcsány stílusát. Veszélyes technika, de neki bejött. Orbán Viktort felkészítői arra biztatták, hogy ő csak rendületlenül beszéljen a kamerába. Így az a bumeránghatás, hogy az agresszió visszaszáll előidézőjére nem érvényesült, Orbán élettelennek, Gyurcsány rámenősnek tűnt. Orbán nem kérte ki magának, sőt tolerálta a példátlan agressziót, rosszul tette. Gyurcsány úgy viselkedett, ahogy elvárták tőle, Orbán igyekezett civilizált lenni, de még természetes reakcióit is visszafojtotta, ami idegen a jól ismert Orbán-képtől, és a gyengeség jelének tűnt.
– Gyurcsány Ferenc adott egy interjút a CNN-nek is.
– A riporter többször a fejére olvasta, hogy hazudott az állampolgároknak. Gyurcsány válaszul előadta, hogy ez egy érzelmektől fűtött monológ volt. Megdöbbentő, hogy a világ előtt többször lehazugozzák, de nem jön zavarba, nem reagál, nem szégyelli magát.
– Az elmúlt tizenhat év alatt sok tiltakozás, heves megnyilvánulás volt, amelyek hatására semmi sem változott. Nehéz mozgósítani az embereket, különösen, ahogy mostanában ez megy, agyba-főbe is verik őket.
– A magyar társadalom immunrendszere jelentősen meggyengült, és félő, hogy bekövetkezik a tanult tehetetlenség, ami azt jelenti, hogy az ember, a sok sikertelen próbálkozás után feladja a küzdelmet. Az őszödi beszédről úgy tűnt, nem lesz hatása, de ahogy az események sebesen változnak szinte visszafordíthatatlan folyamat indult el. Törvényesen csak a baloldalnak van lehetősége Gyurcsány Ferenc lecserélésére. És erre még mindig van módjuk. Olyan embert kell találniuk, aki hiteles, és nem volt ott Balatonőszödön.
– Fábry Sándor nyilatkozta, hogy az elmaradt forradalmat nem lehet megspórolni.
– Október 23-a után új helyzet van. A tömegek most már sokadszor és egyre nyomatékosabban kérik Gyurcsány távozását, és új választások kiírását. Miközben látható, hogy az egyetlen, a tömegeket hitelesen befolyásolni képes politikai erő, a Fidesz igyekszik elterelni az energiákat (lásd: népszavazási kezdeményezés), félve a robbanástól. Forradalomra nem számítok, de egyre erősödő tiltakozásokra, s végül Gyurcsány eltávolítására igen.
origo.hu
Budapest Pride 2025: így alakul a szombati felvonulás útvonala
