Az országos erdőtelepítési terv 26-27 százalékos erdőterületet ír elő. Ennek teljesítése a támogatási forrásoktól függve lehet 70, de akár száz év is – mondta Klemencsics András, a földművelésügyi tárca főosztályvezető-helyettese. Csatlakozásunk óta, három év alatt az uniós támogatások felhasználásával mintegy 41 ezer hektár új erdő született. Hozzátette: idén, három év óta először annyi erdőtelepítési pályázat érkezett, hogy pontozással kellett eldönteni, mely területeket támogassák. Preferálták a hátrányos helyzetű térségeket, ha a gazdálkodó őshonos, elegyes erdőket tervezett, ha száraz élőhelyen (például az Alföldön) tűzpászták beiktatásával védekezik a tűzkár ellen.
Sárvári János, a Magánerdő Gazdálkodók Országos Szövetségének (Megosz) főtitkára elmondta, a rangsorolás miatt több erdőgazda kimaradt a keretből, köztük olyanok is, akik már megvették az őshonos facsemetéket. Hozzátette: azért sem mindegy, hogy idén vagy jövőre telepít a gazda, mert az erdőtelepítés támogatása előnytelenül fog változni, a jövedelempótló kompenzáció az eddigi 20 év helyett csak 15 évre jár majd, ráadásul a kivitelezéshez saját hozzájárulást várnak.
Az erdőgazdák egy része így attól tart, hogy az erdők felújítására, ápolására, gyérítésére esetleg nem marad pénz, mert a fakitermelés után adóként befizetett erdőfenntartási járulék és a költségvetésben előírt felújításra szánt támogatási összeg nincs arányban egymással.
A kímélő gazdálkodást segítik
A Magyar Nemzet kérdésére, miszerint lesz-e forrás a fenntartásra, Gráf József agrárminiszter úgy válaszolt: bár a büdzsé nem irányoz elő nagy összegeket, az unió 1250 milliárd forintnyi agrártámogatására pályázhatunk a 2007 és 2013 közötti időszakra, ebből évente 90-100 milliárd forint kizárólag az erdészeté. A keretből ki lehet egészíteni a hiányzó összegeket, illetve ha a telepítés ütemét lassítjuk, a meglévő erdők ápolására többet fordíthat az ágazat.
Klemencsics András a társfinanszírozott támogatásról elmondta: jövőre már 12 jogcímen lesz igényelhető. A közösség – hasonlóan a szántóföldi műveléshez – itt is kiemelten kezeli a természetkímélő gazdálkodást, az erdő környezetvédelmi célú beruházásait, például a szerkezetátalakítást, a szálalóvágásos üzemmódot. Igényelhető pénz a szakoktatásra, szaktanácsadásra és közjóléti célokra is. Kiemelt támogatási alany a magánerdő-tulajdonos vagy a gazdálkodó, de az állami erdészeti részvénytársaságok is pályázhatnak erdőkárok elhárítására, infrastrukturális beruházásokra és gépvásárlásra.
Továbbra is sok a rendezetlen tulajdonú erdő, amit többségében nem művelnek. Míg az uniós országokban az erdők 5-10 százalékának nincs aktív gazdálkodója, hazánkban a magántulajdonú erdőkben ez a szám eléri a 30 százalékot. A magára hagyott erdőkben könnyebben garázdálkodhatnak a fatolvajok.
Keményen büntetik a lopást
Eddig legfeljebb az erdők törvényben előírt őrzésével lehetett megakadályozni a károkat. A jövő évtől azonban szankciók is segítik a lopás visszaszorítását: az erdőtörvény módosítása révén január elsejétől már 50–500 ezer forinttal lesz büntethető, ha a teherautót szállítólevél nélkül találják közúton farakománnyal, illetve köbméterenként 30 ezret fizethet, akit fakitermelés közben érnek tetten az erdőben, és nem tud felmutatni érvényes engedélyt. A Legfőbb Ügyészség továbbá megállapította, hogy az engedély nélküli fakitermelés is környezetkárosítás, így az a jövőben 2-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Noha a növekvő erdőterülettel gyarapodott az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) munkája, a kötelező leépítés miatt munkatársainak egynegyedétől kellett megválnia. A kieső munka egy részét a kötelező szaktanácsadói rendszer veszi át.
Ki őrködik a leépítés után?
Füzér Zsolt, a Hatvani Környezetvédő Egyesület vezetője örvendetesnek tartja a falopás szankcionálását. Ugyanakkor aggasztó, hogy azok a szervezetek, amelyek meg tudnák gátolni a természetkárosítást (a nemzetipark-igazgatóságok őrszolgálata és az ÁESZ), a leépítések és átszervezések következtében megcsonkultak. Félő, hogy nem tudják majd foganatosítani a megfelelő intézkedéseket, ellenőrzéseket. Füzér hozzátette: fontos, hogy ne csak a megélhetésért küzdő egy-egy embert tegyük felelőssé, számoljunk a famaffia jelenlétével is. Komoly erdőterületeket termelnek le szervezetten, gépekkel rövid idő alatt, amit nem csak tűzifaként értékesítenek. Hozzátette, a falopások visszaszorítása azért is fontos, mert a gázárak miatt a fa iránti kereslet megnőtt, a piacon amúgy is fahiány van. A biomassza-erőművek ugyanis csaknem annyi fát égetnek el évente, mint az ország lakossága.
origo.hu
Veszélyes betegséget terjeszthet a klíma
