Harc az állami vagyon felügyeletéért

Az állami vagyonkezelői szervezetek összevonását javasolta – méghozzá az ÁPV Zrt. felügyelete alá – tegnap Vásárhelyi István, a vagyonügynökség leendő új igazgatósági elnöke, akinek kinevezését tegnap csak a kormánypárti képviselők támogatták a gazdasági bizottság ülésén. Az állami vagyongazdálkodás körül éles harc várható, hiszen annak felügyeletére korábban már a Kincstári Vagyoni Igazgatóság is „bejelentkezett”.

Támogatta Vásárhelyi István kinevezését az ÁPV Zrt. igazgatóságának elnöki székébe tegnap az Országgyűlés gazdasági bizottsága. A kinevezés azért vált szükségessé, mert a jelenlegi elnök, Mészáros Tamás mandátuma ma lejár. Az SZDSZ-ben is tag Vásárhelyi kinevezését csak a kormánypárti képviselők javasolták, mivel az ellenzék – a jelölt személyére hivatkozva – nem kívánt részt venni a szavazáson. Az ÁPV-nél jelenleg elnökhelyettesi posztot betöltő Vásárhelyi a három nagy állami vagyonkezelői szervezet, az ÁPV Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Nemzeti Földalap-kezelő Szervezet összevonását javasolta. Úgy vélte, az egységes vagyonkezelő intézet 2007 második felében alakulhat meg, s a feladat ellátására az ÁPV Zrt. szervezete lehet alkalmas. Az állami vagyon felügyelete kapcsán borítékolható a KVI és az ÁPV Zrt. közötti éles küzdelem, mivel az egységes vagyongazdálkodás irányítására sajtóinformációk szerint már a KVI is bejelentkezett. A tét óriási, hiszen a majdani egységes szervezet nemcsak az állam vállalkozói vagyonát, hanem kincstári vagyonát is kezelhetné, ennek értéke pedig mintegy 3500 milliárd forintot tesz ki.
A vagyonpolitikai irányelveket tartalmazó törvény megalkotását fogalmazta meg célkitűzésként az ülésen Podolák György, a gazdasági bizottság szocialista elnöke, aki úgy vélte, ki kell mondani, hogy a privatizáció befejeződött: az elmúlt években mintegy kétezer vállalatot, és az állam vállalkozói vagyonának csaknem 90 százalékát értékesítették. A törvény megalkotása immár biztosan áthúzódik a jövő évre, jóllehet a kormány eredetileg őszre ígérte az új szabályozás elindítását.
Az új elnök személyére hivatkozó ellenzéki tartózkodás hátterében feltehetőleg nem az erős szabad demokrata pártkötődés áll, hanem az, hogy Vásárhelyi az MSZP pártpénztárnokának, Puch Lászlónak a sógora. Az ellenzéki képviselők ellenállását indokolhatja az is, hogy Vásárhelyi az 1996-ban kirobbant Tocsik-botrány idején a vagyonügynökség felügyelőbizottságának tagjaként tevékenykedett. A Fidesz élesen támadta a Nemzeti Tankönyvkiadó (NT) Rt. privatizációját, amelyben Vásárhelyi – az ajánlatokat értékesítő bizottság elnökeként – szintén részt vett. Emlékezetes, a botrányos versenyeztetési eljárásban 15 érdeklődő cég nyújtotta be ajánlatát, ebből 13 volt érvényes. Az ÁPV Zrt. nyolc érdeklődőt kizárt a versenyből, a maradék ötből kettő visszalépett, újabb kettőt pedig formai okokra hivatkozva zártak ki, így végül egyedül a Láng Kiadó – ami a Gyurcsány Ferenc üzleti partnereként is emlegetett Erdős Ákos tulajdona – pályázata tudott nyerni, jóval az első fordulóban meghatározott küszöb alatti összeggel. Az NT privatizációját az Állami Számvevőszék is kritikával illette. A számvevők szerint az ÁPV Zrt. a második fordulóban úgy engedélyezte az ajánlati ár csökkenését, hogy annak elfogadásához semmilyen támpontot nem adott a bírálóknak, így a 700 millió forinttal alacsonyabb árat tartalmazó pályázat elfogadása szubjektívvé vált.