Homályban az ország jövője

A munkaadói oldal fenntartásokkal, a munkavállalói oldal viszont nem támogatta az aktualizált konvergenciaprogram tervezetét az érdekegyeztető tanács ülésén. A munkaadók és munkavállalók egyaránt a jövőképet, a valós reformokat és az ehhez kapcsolódó kormányzati felelősségvállalást hiányolták a programból.

Semmilyen biztosítékot nem lehet látni arra vonatkozóan, hogy a társadalom által vállalt áldozatok nem lesznek hiábavalók – értékelték az aktualizált konvergenciaprogram tervezetét az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén a munkaadók és a munkavállalók. Mindkét oldal egyetértett abban is, hogy a programból nem tűnik ki, mitől fog két év múlva megindulni a gazdaság fejlődése, mi akadályozza meg a feketegazdaság továbbterjedését, és milyen lépések eredményeként nő majd a foglalkoztatás.
A munkavállalói oldal – a szeptemberi változathoz hasonlóan – a mostani programot is arra hivatkozva utasította el, hogy az abban foglaltak pénzügyileg ugyan közelítést jelentenek az uniós szinthez, társadalmilag azonban távolodást és a feszültségek további növekedését eredményezik. Szabó Endre, a szakszervezetek szóvivője hangsúlyozta: a következő években nő az infláció és a munkanélküliség, lassul a gazdasági növekedés, csökkennek a reálkeresetek, ez pedig a bérből és fizetésből élőket sújtja majd a legjobban. A munkavállalók azt kérték a kormányzati oldaltól, hogy ezentúl félévente megbízhatóan, a tényeknek megfelelően számoljon be a konvergenciaprogramban meghatározott folyamatok alakulásáról. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke leszögezte: a magyar társadalomban nincs támogatottsága a konvergenciaprogramnak, és továbbra sem lehet tudni, meddig kell viselni majd a megszorítások pluszterheit.
Vadász György, a munkáltatói oldal szóvivője többek között azt kifogásolta, hogy a konvergenciaprogram négy év távlatában mindössze hetvenezres foglalkoztatottilétszám-növelést irányoz elő, miközben az illegális gazdaságban jelenleg legalább hatszázezren dolgoznak.
A kormányzati oldalt képviselő Kovács Álmos pénzügyminisztériumi szakállamtitkár Írország és Svédország példáit idézte, amelyek azt igazolták, hogy amennyiben sikerül erőteljesen csökkenteni az államháztartási hiányt, akkor az a kamatok és az infláció csökkenését, valamint a gazdasági teljesítmények jelentős javulását eredményezi.