Kaczynskiék állják a sarat

A várakozásoknak megfelelően az egyéves kormányzás kissé megkoptatta a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosságot (PiS), előretörése és győzelme ellenére azonban a párt jobboldali liberális vetélytársa, a Polgári Platform (PO) sem tudott áttörni a Lengyelországban vasárnap alacsony, 34 százalékos részvétel mellett tartott önkormányzati választásokon. A nagyvárosokban kissé magához tért a baloldal, harmatosan szerepelt viszont a koalíció két szélsőségesen populista pártja: az Önvédelem és a Lengyel Családok Ligája. A nemzeti konzervatívok népszerűségét tehát koptatta ugyan az előbb kisebbségben, majd egy vitatott koalíció élén folytatott kormányzati munka, a Jaroslaw Kaczynski vezette PiS azonban minden jel szerint túlélte a helyhatósági választásokat. Legnagyobb vetélytársuk, a Polgári Platform némiképp visszavágott ugyan egy évvel ezelőtti vereségéért, ellenzékben azonban korántsem mutatott olyan teljesítményt, hogy már most alternatívaként jelenhessen meg Kaczynskiékkal szemben.
Az utóbbi időben már megszokott polarizáltság figyelhető meg a szavazatok eloszlásában is. A nagyvárosokban és az ország nyugati részén hagyományosan erős jobboldali liberálisok e helyeken most is hozták a formájukat: 10–20 százalékos előnnyel nyertek. A PO így érthetően a fővárosra és a nagyvárosokra fókuszálva azt kommunikálja, hogy „aki Varsóban nyer, az mindent visz”. A varsói közgyűlésben meg is fordították az eredményt, s hiába győzött az első fordulóban minimális előnnyel a PiS jelöltje, az exkormányfő Kazimierz Marcinkiewicz 38 százalékkal, november 26-án valószínűleg a volt jegybankelnök jobboldali liberális Hanna Gronkiewicz-Waltz lesz a befutó, aki vasárnap még csak 34 százalékot kapott. A kisvárosokban és falvakban, a keleti vajdaságokban, valamint a szegényebb néprétegek körében továbbra is a PiS a favorit, s az eredmények ismeretében egyértelmű, hogy nagyrészt elszipkázta koalíciós partnereinek szavazótáborát is.

Marad a vétó? A fokozódó nyomás ellenére Lengyelország fenntartja vétóját az EU és Oroszország közötti partnerségi tárgyalásokkal kapcsolatban – vált ismertté tegnap. Varsót a lengyel élelmiszerimport orosz tilalma dühíti, miközben Moszkvától az energiaszállításokra vonatkozóan is elkötelezettséget akar kicsikarni, mielőtt áldását adná arra, hogy megkezdődhessenek az energiaügyet, a kereskedelmet és az emberi jogokat felölelő partnerségi tárgyalások. Egy lengyel diplomata, bár nem zárta ki a kompromisszumos megoldást, úgy vélte, Varsónak meg kell védenie érdekeit. Lengyelország és a balti államok azt szeretnék, ha az EU keményen fellépne az energiakérdésben, más uniós országok azonban enyhébb állásponton vannak. Az EU gázimportja 44 százalékát, olajimportja 30 százalékát Oroszországból kapja, és ezek az arányok várhatóan nőnek majd. (MTI)