Kerülik a lényegi kérdéseket

Információink szerint a székelyföldi autonómia hivatalos formában szóba sem kerül a ma kezdődő magyar–román kormányülésen, de várhatóan nem lesz napirenden az önálló állami magyar egyetem és az egyházi javak visszaszolgáltatásának ügye sem.

Románia küszöbönálló európai uniós csatlakozása képezi az egyik központi témáját a csütörtökön kezdődő, kétnapos magyar– román kormányülésnek – közölte a kormányszóvivő tegnap. Az MTI által idézett Danks Emese szerint a magyar fél azt tartotta szem előtt, hogy olyan kérdések kerüljenek napirendre, amelyek a két ország lakóinak mindennapi életét közvetlenül befolyásolják. Ilyen témaként említette a két ország fejlesztési terveinek összehangolását, amelynek célja az érdemi infrastrukturális fejlesztések megkezdése. Az ülésen várhatóan egyetlen olyan téma lesz, amely az erdélyi magyar közvéleményt is kiemelten foglalkoztatja: a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem romániai akkreditálása és finanszírozása. Sajtóhírek szerint megállapodás születhet a kolozsvári Mátyás-szobor közös, régóta húzódó restaurálásáról. A találkozónak egyébként nem az Országgyűlés épülete, hanem a Szépművészeti Múzeum ad otthont. A döntés vélhetően összefügg azzal, hogy a jelenleg műveleti területnek nyilvánított és a két biztonsági kerítés miatt csatatérre emlékeztető Kossuth tér a Gyurcsány-kormány ingatag helyzetére emlékeztette volna a román vendégeket. Az olyan ügyek mellőzése, mint az autonómia, az önálló állami magyar egyetem vagy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, azért is meglepő, mert e kérdések lényegi vonatkozásaiban egyetértés van a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és annak ellenzéke – így az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség – között.
A Budapest Analyses elemzése szerint a magyar kormány – a határon túli magyarokra vonatkozó, valamint regionális külpolitikai stratégia hiányában – minden jel szerint médiaeseménnyé alakítja a találkozót. A bukaresti kormányküldöttség szorgalmazni fogja, hogy a magyar kormány mielőbb nyissa meg munkaerőpiacát a román állampolgárok előtt. Feltűnő és spekulációkra ad okot a magyar kormány hallgatása e kérdésben. „Az MSZP belpolitikai céllal a közelmúltban kétszer (2002, 2004) is románellenes, romániai magyarok elleni kampányt folytatott, s így fennáll a veszélye annak, hogy a népszerűségüket vesztő kormányzó pártok újra használni fogják az idegenellenes demagógiát a munkaerőpiac megnyitása kérdésében” – áll az elemzőcsoport írásában.