Lassú hullám

Az alvászavarokat inkább kellemetlenségnek, mintsem betegségnek tekinti a köztudat. Faludi Béla, a pécsi neurológiai klinika alvásdiagnosztikai szakorvosa másként vélekedik. Az alvászavarok kezelése új fejezete az orvoslásnak, legalábbis Magyarországon. Az Egyesült Államokban több mint harminc-, idehaza alig tízéves múltra tekint vissza.

Az ember tudhat arról egyáltalán, hogy jól, rosszul, netán kórosan alszik?
– Mindenképpen gyanakodnunk kell, ha napközben gyenge a teljesítőképességünk, álmosak, fáradtak vagyunk. Sokfajta alvászavar létezik, rengetegféle tünettel. Vannak például alvásfüggő légzészavarok, amelyek a horkolós betegekre jellemzőek; alvásfüggő mozgászavarok, amelyek megjelenésekor a betegek éjszaka sokat mocorognak, és emiatt nem tudnak aludni. Sokszor a páciensek nem tudják megfogalmazni, hogy mitől, de nem tudnak rendesen aludni, és vannak olyan emberek, akik nappal csak úgy, ok nélkül aluszékonyak.
– Vélhetően a horkolós verzió a leggyakoribb.
– Az alvásfüggő légzészavaros betegek csoportja valóban a legnagyobb. Természetesen sokan horkolnak, de nem mindegy, hogyan. A horkolás akkor válik betegséggé, ha zaklatott, illetve légzéskihagyásokkal társul. Általában a hálótárs veszi észre, hogy férje, felesége egy bizonyos ideig nem vesz levegőt, majd felhorkant. Megint nem vesz levegőt, megint felhorkant. A has és a mellkas mozog, ám a garat elzáródik. A mi vizsgálataink nem arra szolgálnak, hogy a horkolást kimutassuk, esetleg zajártalmassága miatt gyógyítsuk; a garatelzáródás megszüntetése a feladat. Ha valakinél alvás közben időről időre elzáródik a garat, vagyis nem kap rendesen levegőt, akkor vérében csökken az oxigénszint, és ez egy sor betegséget súlyosbít, kialakít, fenntart. Ebben a fajta kóros alvászavarban a vezető tünet egyrészt a szaggatott, légzéskihagyásos horkolás, másrészt pedig mindennek a nappali következménye: pocsékul érezzük magunkat, már felkeléskor fáradtak vagyunk, hiszen ha oxigénhiány áll fenn éjszaka, nem igazán tudunk aludni. Az oxigénhiány ébresztő inger. Ezek persze csak a fő tünetek, rengeteg problémát írhatunk még az ilyesfajta alvászavar számlájára, például feledékenység, ingerlékenység, no meg a gyakori éjszakai vizelés. Az oxigénhiány stresszreakciót vált ki, a stresszreakciónak köszönhetően pedig olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek a vérnyomást emelik. A szervezet természetesen próbál védekezni a magasra szökött vérnyomással szemben: nagy tempóban elkezdi kiválasztani a vizet, ezért aztán éjszaka sokszor kell vécére mennünk .
– Ezek eddig inkább zavaró kellemetlenségek. Hol itt a betegség?
– Óránként legfeljebb öt alkalommal bárkinél előfordulhat garatelzáródásból, beszűkülésből eredő légzésprobléma. Ha ez harmincnál többször történik, az már súlyos következményekkel jár. Láttam már olyan beteget is, akinél ez a mutató száz körül volt, ám nemcsak önmagában a garatelzáródások óránkénti száma a lényeg, hanem az, hogy mennyire csökken ettől az oxigénérték. Akadt olyan betegünk, akinél ez az érték a szükséges szint mindössze tizenkét százaléka volt. A normális mindenképp 90 százalék feletti. Az említett 12 százalék gyakorlatilag sokk-keringést eredményez, amikor már szinte sehova nem jut rendesen vér, a szív és az agy kapja meg azt a kis maradékot. Hol itt a betegség? A szív- és érrendszeri bajok – anginás panaszok, tehát mellkasi fojtó fájdalom, szívritmuszavarok, szívinfarktus – kockázata radikálisan emelkedik; az oxigénhiányos alvás, a magasvérnyomás-betegség mellett az agyi infarktus, a stroke egyik jeles okozója.
– Általában a túlsúlyos emberek horkolnak. Fogyókúrával nem orvosolható a baj?
– A dolog nem ilyen egyszerű. Az alvás funkciója, hogy kipihenjük magunkat fizikailag és szellemileg. Ez csak akkor valósulhat meg, ha mind a kétfajta alvásfázis, tehát az úgynevezett lassú hullámú alvás és a gyors szemmozgásos – REM – szakasz is megvan. A lassú hullámú alvást mély alvásnak is szoktunk nevezni, és ez az, ami kiesik, ha valami zavarja az éjszakát. Viszont ha mély alvás nem jön létre, mert az oxigénhiány miatt nem tud valaki aludni, akkor két dolog történik. A mélyalvás-ciklushoz kötődik egy bizonyos hormon termelődése, amely felnőttkorban zsírbontó hatású. Ennek hiányában azok a páciensek, akik általában túlsúlyosak, nem tudnak fogyni, illetve aszkéta módjára kell táplálkozniuk, ha fogyni szeretnének. Ahhoz, hogy esetükben a testsúlycsökkenés létrejöjjön, az alvásszerkezetet is rendezni kell, tehát az alvást zavaró körülményt –jelen esetben az oxigénhiányt, a garatelzáródást – meg kell szüntetni. A másik nehézséget az okozza, hogy mély alvás híján nem alakul ki megfelelő minőségben és mennyiségben a gyors szemmozgásos szakasz sem. Márpedig ez a szakasz elengedhetetlen a szellemi működés éjszakai helyrehozatalához, azaz a napközbeni jó szellemi teljesítményhez.
– Ijesztő, főleg azért, mert nagyon sokan horkolnak alvás közben.
– Természetesen nem üt be egyből és mindenkinél a ménkű. Eleinte évekig csak szépen, egyenletesen duruzsol valaki. Legfeljebb a feleségnek, férjnek be kell szereznie egy kényelmes füldugót. Ám előfordulhat, hogy ez nem marad meg ebben a jóindulatú formájában, és jön a légzéskihagyásos, kóros változat, akár egyperces légzésszünetekkel, majd az oxigénhiány miatt fenyegető súlyos betegségekkel.
– Van megoldás?
– Mindenképpen alvásvizsgálatra van szükség. Ennek során rögzítjük a légáramlást, a mellkasi légzőmozgásokat, a horkolást, a pulzust, az oxigénszintet és a testhelyzetet. Ezt követően eldönthető, hogy fennáll-e garatelzáródásos jellegű horkolás vagy sem, és ha igen, akkor milyen súlyossági fokú. A súlyossági foktól függ a terápia. Először is meg kell nézni, van-e organikus oka a problémának: nagyobb mandula vagy bármi, ami a garatban szűkületet okoz. Amennyiben nincs, akkor egy úgynevezett pozitív nyomású, folyamatos légsínterápia, az úgynevezett CPAP-terápia jöhet szóba, azaz túlnyomásos levegővel nyitva tartjuk a belégzés során összeszívódó garatot, így a páciens végre szabadon jut oxigénhez. Nem károsodik az alvásszerkezet, nem ébred fel, nem kell kijárkálnia éjszaka, a szíve pihen, a vérnyomása lemegy, reggel frissen ébred, napközben pedig mind szellemi, mind fizikai téren jól teljesít.
– És mi kell az ön által említett túlnyomásos levegőhöz, légsínhez?
– Egy viszonylag kisméretű, szinte zajtalanul működő készülék, amely pontosan akkora a nyomást alakít ki a páciens orrában, amekkorát mi itt az alvásvizsgálat során szükségesként megállapítunk, vagyis amekkora nyomás ahhoz kell, hogy az illető garatja ne szívódjon össze lélegzetvételkor.
– Nem túl kényelmetlen orrmaszkkal aludni?
– Hamar megszokható, ráadásul nagyszerű élményről számoltak be a betegek: fantasztikusan jókat alszanak, mint utoljára gyerekkorukban.
– Mennyibe kerül ez az élmény?
– Jelenleg kérvényezés, egyéni méltányosság alapján finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Finanszírozás nélkül durván kétszázötvenezer, támogatással pedig ötvenezer forint körül van az alapkészülék ára.
– A szakma mennyire ismeri el az önök tevékenységét, eredményeit?
– A kollégák – akár a szív- és érrendszeri, akár a hipertónia vagy az agyérbetegségek területén – tudják, hogy létezünk. Olyan esetekben, amikor szívritmuszavarról van szó, vagy nehezen beállítható a vérnyomás, többes kombinációval sem tudnak megfelelő eredményt elérni, rendszeres a hajnali vérnyomáscsúcs, netán éjjel sem megy le, egyre többször jutunk az eszükbe, egyre több pácienst küldenek hozzánk. Az alvásvizsgálat semmilyen kellemetlenséggel nem jár, egy éjszaka az alváslaborban kell aludni, miközben néhány elektróda csatlakozik a páciensre. Jó néhány alvásdiagnosztikai centrum akad az országban: Pesten, Szegeden, Debrecenben, illetve nálunk, Pécsett. Ezzel kapcsolatban létezik egy hasznos honlap is, a www.alvascentrum.hu, ezen az összes magyarországi alváslabor megtalálható.