Múltbéli párhuzamok

Érdekes történelmi párhuzamok merülnek fel az amerikai választások kapcsán – derült ki az ELTE amerikanisztika tanszékének docensével folytatott beszélgetésünkből. Magyarics Tamás emlékeztetett: legutóbb 1994-ben fordult elő, hogy a hivatalban lévő elnökkel (Bill Clintonnal) szembenálló párt (republikánusok) kerültek többségbe a törvényhozásban. Most ennek a (képviselőházi) többségnek mondhatnak búcsút az előrejelzések szerint, ám az esetleg ingadozó konzervatív demokratákat figyelembe véve nem biztos, hogy mindez elég lesz-e az igazi áttöréshez. A szenátusban (amelynek külpolitikailag nagyobb jelentősége van az alsóháznál) ennél is nagyobb kihívással állnak szemben a demokraták, itt a republikánusok néhány hellyel – alighanem – megőrzik előnyüket. Magyar vonatkozású történet, amikor 1918-ban a republikánus többségű szenátus Wilson demokrata elnök idején nem ratifikálta a versailles-i békeszerződést, s az Egyesült Államok végül 1921-ben különbékét kötött Ausztriával és Magyarországgal. Magyarics Tamás egyetért azzal, hogy amennyiben a demokraták most jelentős többségre tesznek szert a képviselőházban, hivatalának hátralevő két évében tétlenségre kárhoztathatják Bush elnököt. Míg ugyanis Bush további adócsökkentést akar, a demokraták ezt csak a középosztályra vonatkoztatnák, a gazdagabbaknál éppenséggel adóemelésben gondolkodnak. Hasonlóan kerékkötőként viselkedhetnek az Irakkal kapcsolatos politikában is, noha nem beszélhetünk egységes demokrata álláspontról, s a kormányzat legutóbbi nyilatkozataiból már maga is taktikaváltást emleget, ha a gyors kivonulásra semmiképpen nem kerít sort. Sok múlhat azon, hogy a független, James Baker volt külügyminiszter-féle bizottság december–január folyamán pontosan milyen javaslatokat tesz le a politikusok asztalára Irakkal kapcsolatban. A demokrata többség – a maga sokkal inkább protekcionista szemléletével – keresztbe tehet Bush további szabadkereskedelmi törekvéseinek is.
A szakértő végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a kampányban és az elkövetkező két év politikájában a demokratáknak már a 2008-as elnökválasztási esélyekre is tekintettel kell lenniük – legyen szó Hillary Clintonról vagy másról. Tartózkodniuk kell az olyan – például az Irakban szolgáló „fiainkat és lányainkat” sértő, támogatásukat megkérdőjelező – lépésektől, amelyek hosszú távon visszaüthetnek.