Napi sajtószemle

Independent
A független brit lap több oldalon foglalkozik az iraki háborúval, és számszerű adatokat közöl a megöltekről, illetve a mindennapok Irakjának helyzetéről. Ezek szerint az invázió óta 2880 amerikai és 126 brit katonát öltek meg. 77 újságíró vesztette életét. A lerohanás eredményeként 655 ezer iraki halt meg. Naponta 180 támadás éri a koalíciós erőket. Októberben naponta átlag 3,5 amerikai katonát ölnek meg. 30 ezer a felkelők száma. Bagdadban ma naponta 8,6 órán keresztül van villany, míg az invázió előtt 16–24 órában volt áramszolgáltatás. A munkanélküliek aránya 25-40 százalékra becsülhető. Most 9,7 millió iraki ihat tiszta vizet, míg a háború előtt 12,9 millióan. A gyermekek 33 százaléka alultáplált.


La Libre
A Gazeta.ru orosz honlapra utalva megemlíti azt a feltételezést, hogy Litvinyenko orosz kém halála Borisz Berezovszkij oligarchának, Putyin esküdt ellenségének állt érdekében, hiszen a radioaktív anyaggal megölt Alekszander Litvinyenkónak semmilyen új információja nem volt, amely kárt okozott volna Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, viszont halála Putyint hozta zavarba az EU–orosz csúcs idején. Litvinyenko korábban már kitálalt azzal, hogy annak idején az orosz titkosszolgálatnak benne volt a keze a lakásrobbantásokban, amelyek elkövetésével csecsen terroristákat vádoltak.

*****
Nem kizárt, hogy Berlusconi csalással akart választásokat nyerni. Amikor április 10-én az első eredményekből kiderült, hogy Prodi balközép koalíciója vezet, a belügyminisztérium számítógépes választási összegzőrendszere hirtelen leállt, majd a jobboldal konstans módon emelkedő eredményt mutatott egészen addig, ameddig már csak 24 ezer szavazatkülönbség mutatkozott Prodi javára – írja a belga liberális lap. A csalás valószínűségét egy újságíró derítette ki.

*****
2675 eurós büntetést kapott az a motorkerékpáros, aki egy 90 km/h sebességet megengedő autóúton 285 km/óra sebességgel hajtott.


Svenska Dagbladet
„Az emberek otthont akarnak. Egy országot, egy területet, amelyet sajátjuknak neveznek. Ez természetesen, mélyen gyökeredző kívánság” – kezdődik a konzervatív svéd lapban írt cikk arról, hogy az autonómia a Finnországhoz tartozó, de svédek által lakott Ahland-szigeteken működik a legjobban. Olyannyira, hogy már modellként szolgál, és így sok látogató érkezik annak tanulmányozására Kelet-Timorból, Nagorno-Karabahból, Acsehból, a volt szovjet tagköztársaságokból és európai országokból is. A cikk megemlíti a koszovóiaktól kezdve a palesztinokon át az ujgurokig és az asszírekig („szíriaiak” vagy „kaldeusok”) számos nép önrendelkezési vágyát (kifelejtve a székely autonómiatörekvést – L. I.).