Pesszimista komédia

Kétkedésre hajlamos, borúlátó nép a mienk, magyar ember akkor is szívből elégedetlenkedik, ha éppen a megszokottnál jobban is megy sora. Vannak, akik szinte dicsekednek a rájuk zúduló vélt vagy valós sorscsapásokkal, mások meg valami rettentő kataklizma biztos előjelének vélik, ha átmenetileg könnyebb lesz életük, ezért a jóból is csak a rosszat veszik észre. Ám, ha eddig ok nélkül morgolódtak sokan, mostanában minden panasznak alapja van, s ha arra gondolunk, ami a közeli jövőben az ország lakóira vár, bizony még a sírás, jajgatás, fogaknak csikorgatása is általánossá válhat.
Egy olyan országban, ahol az átlagfizetés a háromtagú családok létminimumát sem éri el, de már a legmagasabb kulcscsal adózik, valóban, egyfajta nemzeti tragédiával ér fel a jövedelmek csökkenése és a közterhek növekedése.
Nevezhetik ezt megszorításoknak, megnyomorításnak, az ország kifosztásának, vagy épp ellenkezőleg, reformoknak, a fellendülést előkészítő intézkedéseknek.
A lényeg az, hogy egy-két (30-40) évig romlik a magyar polgárok létbiztonsága és életminősége. Magyarán: minden okuk meglenne a panaszra, de… S itt kell kalapot emelni a kormány és annak feje, Gyurcsány Ferenc előtt, mert szabadon megválasztott, felelős vezetőként mindent elkövetnek, hogy a kiszipolyozott magyar nép a kényszerű nyomorúság ellenére is lehetőleg zokszó nélkül, minél kevesebb panasszal viselje a reá váró nehézségeket.
Gyurcsány, s a róla elnevezett kormány rájött arra, hogy a költségvetésből hiába adna többet egyik vagy másik termelő, kulturális, értékteremtő ágazatnak, az ország közérzete nem lesz jobb. Viszont, pont a költségvetés ésszerű, pragmatikus kiosztásával lehet csillapítani a lakosság elégedetlenségének intenzitását, tompítani a panaszok indulatát. Az APEH kap több pénzt, meg a VPOP, az NBH-ról már nem is beszélve. A titkosszolgálat csak a lehallgatórendszer fejlesztésére kap félmilliárd forintot.
Képzeljük el, hogy a demokratikus országok közül egyedül hazánk rendelkezik olyan berendezéssel, amelyik bírói hozzájárulás nélkül is képes lehallgatni és rögzíteni, sőt a felvett anyagot önállóan megsemmisíti, esetleg titkosítja nyolcvan évre.
Minden magyar ember büszke lehet, hogy ilyen csúcstechnológiával, s nem recsegős mikrofonokkal, falnak szorított talpas poharakkal hallgatják le. Ráadásul lesz pénz s zsarolási potenciál a besúgói kar feltöltésére, szaporítására is, ami az oktalan panaszkodások csökkenéséhez, egy idő utáni megszűnéséhez vezethet. Hiszen minden, szűk körben elmondott kifogás az illetékesek tudomására juthat, akik azonnal kiküldhetik az adónyomozókat és a fináncokat a gondok kivizsgálására.
Ez a zseniális kormány még arra is képes, hogy rákényszerítse a magyar embert, hagyjon fel bevett szokásaival, s ne panaszkodjék többé. (Remélhet-e reform ennél többet?!)
Nem várható spontán örömujjongás, kitörő lelkesedés az országban, viszont nagy, átható, dermesztő kuss lesz.
Állítólag azt szeretik a befektetők és a turisták.