Információink szerint több gázszolgáltató is arra kérte a szociális tárcát, ne hangsúlyozza többet, hogy az arra jogosult fogyasztók már a jövő évi első számlával is a szociális támogatással csökkentett gázárat fizetik majd, mert az idő rövidsége miatt ezt lehetetlen lesz betartani. Már az is óriási bravúr lenne, ha a Magyar Államkincstár december 11-ig, a beígért dátumig valóban minden gázfogyasztónak kiküldi az igénylőlapot, de az adminisztrációs és technikai nehézségek csak ezután kezdődnek. Az államkincstárnak fel kell dolgoznia az óriási adatmennyiséget – egyes statisztikák szerint 2,7, mások szerint 3,1 millió gázfűtéses háztartás van Magyarországon –, el kell bírálnia a jogosultságot, a végeredményről értesítenie kell a szolgáltatókat, a szolgáltatóknak pedig ez alapján át kell építenie számlázási rendszerét. Ez akkora munka, hogy a legjobb esetben is csak a februári vagy a márciusi számlákban írható jóvá először a támogatás – igaz, akkor visszamenőlegesen is. Az igényléseket egyébként legkésőbb március végéig lehet benyújtani.
Az adminisztrációs, technikai problémákon kívül komoly adatvédelmi aggályokat is felvet az új rendszer. Az igénylés ugyanis az egy főre jutó jövedelem önbevallásán alapul, de az azt elbíráló államkincstár az adóhivatal bevonásával ellenőrizheti a benyújtott adatok hitelességét. Csakhogy erről még a rendelet kihirdetése előtt tájékoztatni kellett volna az adatvédelmi biztost, ám Péterfalvi Attilát elmulasztotta megkeresni a törvényhozás. Az adatvédelmi biztos lapunknak elmondta, hogy már több beadványt is kapott az üggyel kapcsolatban. Véleményezésre most már csak utólag nyílik módja, de hiába lát számtalan aggályos pontot a rendeletben, nem igaz, hogy meg akarná torpedózni a jogszabályt. – Mivel mégiscsak támogatásról van szó, el tudom fogadni, hogy bizonyos adatokat önkéntes alapon bekér a kincstár, aggályosnak tartom azonban, hogy nem tudni, mihez kezd velük. Mit jelent például az, hogy bevonhatják az ellenőrzésbe az adóhivatalt? Véleményem szerint sokkal szerencsésebb lett volna rendelet helyett törvénybe foglalni a gázártámogatás szabályait, belefoglalva azt is, ki, meddig, milyen célból és milyen módon férhet hozzá a megszerzett személyes adatokhoz – mondta az ombudsman. A szociális tárca szerint az adatkezelés módja nem vet fel aggályokat, és könnyen lehet, hogy gyakorlati szempontból ez igaz is. A támogatás igényléséhez ugyan minden családtag jövedelméről be kell számolni a benyújtást megelőző három hónapra visszamenőleg, adóazonosító számot azonban csak az igénylő neve mellé kell írni. Igénylő az a családtag lehet, akinek a nevére jön a számla, s így ellenőrizni is csak őt tudják, családtagjait azonban nem. Úgy tudjuk, hogy ezt már több fogyasztó is észrevette, mert – legalábbis a fővárosban – gyanúsan sokan íratták át tegnap a gázmérőt mondjuk a nagymama nevére.
Elfogadhatatlannak tartja a rendeletet a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége, mert az túlságosan nagy adminisztratív terhet és felelősséget ró a közös képviselőkre. Az önálló gázmérővel, távfűtés esetén fogyasztásmérővel nem rendelkező társasházi lakások esetén ugyanis neki kellene nyilatkoznia – ráadásul úgy, hogy erről korábban egy szót sem ejtett nekik a kormány. – A szakmai szervezetekkel e tárgykörben nem történt egyeztetés, illetve vélemény kérése, így fordulhatott elő, hogy számtalan nyitott kérdés maradt, például hogy hova kell elszámolni a közös helyiségek fűtésével vagy a melegvíz-előállítással – áll a szervezet közleményében. Az sem világos, hogy kinek kell majd kérnie a támogatást, s miért annak. A rendeletből arra lehet következtetni, hogy a kérelmezőnek a közös képviselőnek kell lennie, holott nem ő a fogyasztó, hanem a társasház mint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
origo.hu
Mindkét irányban le kellett zárni az M5-öst, akkora a baj
