Spórolás a rádióban

Jóval kedvezőtlenebb a vártnál a Magyar Rádió anyagi helyzete – közölte a távirati irodával Such György elnök. Such még hivatalba lépésekor rendelte el az intézmény teljes jogi és anyagi átvilágítását – ennek eredményét közölte az intézmény dolgozóival. A jövő nem túl rózsás: minthogy az előző MSZP–SZDSZ-ciklus alatt elmaradt az intézményre fordított költségvetési összegek inflációkövető megemelése. Ez a helyzet jövőre sem változik, sőt a Gyurcsány-csomag következtében megemelt közterhek 300 milliós pluszkiadást rónak az intézményre. Így jövőre reálértéken számolva kétmilliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat a rádió, mint tette azt 2003-ban.
A szintén augusztusban elrendelt jogi átvilágítás kapcsán azt közölte a munkatársakkal az elnök, hogy hivatalba lépése előtt „a szerződések teljesítése sok esetben nem volt számon kérhető és ellenőrizhető”, „a múltban előfordult a közbeszerzés mellőzése, a szakértők találtak indokolatlan és jelentősen előnytelen szerződési kikötéseket. Aggályosnak tekinthető számtalan külsős szerződés, ami jogkövetkezményekkel fenyegethet.”
A költségcsökkentés jegyében összevonnak több vidéki stúdiót, helyettük regionális stúdiókat alakítanak ki, Észak-Magyarországon miskolci, az Észak-Alföldön nyíregyházi és debreceni, a Dél-Alföldön szegedi és szolnoki, a Dél-Dunántúlon pécsi, a Nyugat-Dunántúlon pedig győri székhellyel – jelentette be.
A távirati irodával ellentétben lapunk nem tudta elérni a rádióelnököt. Szerettük volna megtudni, hogy a szigorú takarékossági kényszerhelyzetben miként lehetséges a Krónika irodáinak és kiszolgálóhelyiségeinek több tíz milliós átépítése. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy hány ember állását fenyegeti a kialakult helyzet. Ismeretes: Gellért Kis Gábor, a rádiókuratórium szocialista elnöke korábban többször beszélt arról, hogy karcsúsítani kell az intézményt. Gellért Kis arról is többször nyilatkozott, hogy a rádió anyagi gondjaiért nem a költségvetés, hanem az intézmény vezetése felelős.