Szabolcs megye átáll az energiafűre

Megújuló energiahordozókra vált Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A tervek szerint elsőként az önkormányzati intézmények fűtését állítják át gázról energiafű-alapúra. Az elképzelés nemcsak környezetbarát, de gazdaságilag is megéri. A váltás 800-1000 embernek adhat majd munkát a megyében.

Nyugat- és Észak-Európában számtalan példát látni arra, hogy az alternatív energiahordozók elterjesztésében egy-egy település, térség vagy régió vállalja magára az úttörő szerepet. Magyarországon is elkezdődött ez a folyamat, legutóbb azt jelentették be, hogy Szabolcs megyei helyhatósági közintézményekben pelletet, azaz olyan granulátumot használnak majd fűtésre, amelyet szárított energiafűből préselnek.
Kornherr Tibor, a kht. műszaki igazgatója a távirati irodának elmondta, hogy az elkészült tervek alapján Szabolcsban létrehoznának egy fűpelletégető kazánokat összeszerelő üzemet, s a tárgyalásokat már meg is kezdték a kazánok jelenlegi gyártójával. A megye tizenegy kistérségében egy-egy granulátumot készítő üzem is létesülne, amely ellátná fűtőanyaggal az önkormányzati létesítményeket, később pedig az új fűtési módra áttérő lakosságot is. A beruházással egy új energetikai iparág alakulhat ki Szabolcsban, amely 800-1000 embernek ad majd munkát. Emellett a számítások alapján 63 ezer hektár gyengébb minőségű földterületen vethetnének energiafüvet a gazdálkodók.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gázfogyasztás a múlt évben több mint 300 millió köbméter volt, s ha ennek a gázmennyiségnek csak a 20 százalékát a közintézményekben fűgranulátummal váltanák ki, akkor csaknem négymilliárd forint lenne a fogyasztói megtakarítás – hangsúlyozta a műszaki igazgató. Megjegyezte, hogy az energiafűből préselt granulátum az elégetése során szinte nem bocsát ki szén-dioxidot, így nem szennyezi káros anyagokkal a levegőt. A Nyírség Kht. vezetője szólt arról is, hogy az első pelletégető kazánt már elhelyezték a Nyíregyházához közeli Nagyhalász általános iskolájában, s a kisvárosban tavasszal 10 hektáron vetik el az energiafüvet a termelésre vállalkozó gazdálkodók. Az oktatási intézmény az új fűtési móddal évente 700 ezer forintot takarít majd meg, míg a fűtermelők évi 800 ezer forint árbevételre számíthatnak a területalapú támogatáson kívül. A négyéves időtartamra tervezett szabolcsi zöldenergia-programot a Nyírség Kht. és az érintett önkormányzatok európai uniós és nemzeti fejlesztési forrásokkal valósítják meg.
A nagy fűtőértékű energiafüvet a múlt év őszén és az idén tavasszal telepítették öt megyében, a belőle nyert energiafű az idén már hasznosítható. Fűtőértéke megközelíti, illetve meghaladja a nyár-, a fűz-, az akácfa, valamint a magyarországi barnaszenek értékeit.
Optimális esetben 2015-ig Magyarországon az energiafű iparszerű termesztésének területe elérheti az egymillió hektárt. Az ebből a mennyiségből nyerhető energia elérheti az éves fogyasztás 15 százalékát.