Szögesdróton innen

Szellemes történet járta be a kommunista rendszer vége felé Bulgáriát. A vicc szerint Todor Zsivkov unokája palotájuk legfelső ablakában ücsörög, s unalmában egy pénzérmét hajít a nép közé. „Miért dobod ki a pénzt az ablakon?” – kérdezi nagymamája. „Hogy boldoggá tegyek egy bolgárt” – így a válasz. „Tudod, mit, dobj ki tíz egylevást, s tíz bolgárt teszel boldoggá” – mondja az asszony. Mire az unoka: „Tudod, mit, nagymama, inkább kidobom a nagypapát, s akkor boldoggá teszem egész Bulgáriát!”
Zsivkov eltávolítása a valóságban ennél sokkal nehezebben ment. A hatalomhoz görcsösen ragaszkodó politikus 1954-ben került szovjet segítséggel a Bolgár Kommunista Párt (BKP) első titkári pozíciójába, s csak 1989 novemberében tudták felállítani bársonyszékéből belső puccsal. Zsivkov végül túlélte a rendszerváltást, 1998-ban halt meg, házi őrizetben. A BKP 1990 nyarára, vagyis az első szabadnak mondott választások idejére szocialista párttá vedlett át, és győzelmével átmentette hatalmát. Zsivkov elhíresült unokája egyébként ma Bulgária egyik legsikeresebb divattervezője és parlamenti képviselő.
A lengyel Wojciech Jaruzelski szintén nagy túlélő, igaz, őt bíróság elé idézték, amiért 1981 decemberében bevezette hazájában a hadiállapotot. Ezt az intézkedést rendre azzal az állítással próbálta igazolni, hogy a kisebbik rossz volt, szemben az ország lerohanásával. (Erre eddig a történészek nem találtak bizonyítékot.) Az ő vezetésével alakult meg a Nemzet Megmentésének Katonai Tanácsa, tiltották be a Szolidaritás mozgalmat, s internálták társaival együtt Lech Walesát. A tábornok vállalta a felelősséget a rendszer hibáiért, azt azonban tagadta, hogy ő maga bűncselekményt követett volna el. A 83 éves Jaruzelski az idén tévedésből megkapta a Szibériába deportáltak emlékérmét.
Erich Honecker 1971-től 1989-ig tartotta kezében az NDK vezetését. Nyolcvannyolcban még helytelenítette a reformokat, s a vasfüggönyön innen is elszigetelődött. A fal leomlását követően az egykori Szovjetunióban sem volt maradása, s végül Chilében keresett menedéket feleségével. A volt vezető 1994-ben halt meg.
A szlovák Gustav Husák a prágai tavasz miatt folyton bizonyítani kívánta elhivatottságát. Honecker mellett ő is olyan kommunista vezető volt, aki a változások merev elutasításával már a hetvenes években anakronisztikussá vált. Végül 1987-ben leváltották a párt első titkári posztjáról (a helyébe Milos Jakes lépett), 1989 után államelnöki funkciójáról is lemondott, két évvel később pedig elhunyt.
Kádár Jánost kortársainál „vitatottabb személyiségű” politikusnak próbálják feltüntetni, sőt egyesek egyfajta hamis nosztalgiát igyekeznek életben tartani gulyáskommunizmussá vedlett diktatúrájával kapcsolatban, megfeledkezve az árnyoldalakról. Az elvtársait is többször becsapó Kádár János – aki 1958-ban hozzájárult Nagy Imre perbe fogásához, majd kivégzéséhez – 1989. július 6-án halt meg, így már csak elméje megbomlását érhette meg, rendszere széthullását nem kellett végignéznie.