Közel négy éve vette kezdetét az iraki háború, amelyben legalább ötvenezer – a brit Lancet folyóirat szerint akár 655 ezer – iraki polgár, háromezer amerikai katona és 240 más nemzetiségű külföldi katona vesztette életét, és amely eddig 351 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak. A közel-keleti konfliktusnak köszönhetően Irakban megkétszereződött a munkanélküliek száma, a szakemberek negyven százaléka távozott az országból, több százezren pedig otthonuk elhagyására kényszerültek. Talán nem meglepő az sem, hogy 2003 óta ötezerről húszezerre nőtt a külföldi katonák jelenléte és az iraki kormány ellen lázadók száma. Az amerikai nemzeti hírszerzési tanács ez évi jelentésében úgy értékelt, hogy Irak a terroristák kiképzési terepévé vált.
Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy az arab országban véres polgárháború dúl, a síita és a szunnita iszlám felekezetek tagjai egymás ellen harcolnak, öngyilkos merényletek, autókba rejtett pokolgépek, aknatámadások keserítik meg az emberek életét nap mint nap. A tragikus helyzeten nem változtatott sem az új iraki egységkormány megalakulása áprilisban, sem az iraki al-Kaida vezetőjének, Abu Muszab az-Zarkávinak júniusi halála, sem Szaddám Huszein megbuktatott iraki elnök novemberi halálra ítélése. Az ENSZ főtitkára, Kofi Annan úgy fogalmazott: „Volt ugyan egy brutális diktátor, de az utca az irakiaké volt, ahová kimehettek, gyermekeik iskolába járhattak, és hazajöhettek anélkül, hogy édesanyjuknak vagy édesapjuknak aggódniuk kellett volna amiatt: látják-e őket még valaha.”
A statisztikai adatok, George W. Bush amerikai elnök egyesült államokbeli népszerűségi indexének zuhanása, az amerikai kormányzatot érő egyre hevesebb bírálatok mind azt jelzik, az amerikai stratégiaváltás Irakban elkerülhetetlen. Szorgalmazza az irányváltást az amerikai Demokrata Párt, és a változást sürgeti a Bush által nagy becsben tartott volt külügyminiszter, James Baker által vezetett vizsgálóbizottság is. Az Iraq Study Group az amerikai csapatok fokozatos kivonását javasolja, valamint azt, hogy Washington kezdjen közvetlen tárgyalásokat a terrorizmus támogatásával vádolt Szíriával és Iránnal. Noha Condoleezza Rice külügyminiszter kijelentette, hevesen ellenzi az utóbbi javaslatot, az amerikai kormányzat egyre több tagjának nyilatkozataiból az tűnik ki, a Bush-adminisztráció komolyan veszi a Baker–Hamilton-jelentés javaslatait. Bush a napokban szörnyűnek nevezte az iraki vérengzést. Az amerikai elnök ígérete szerint januárban vázolja fel Irakkal kapcsolatos elképzeléseit.
origo.hu
A ChatGPT nem tudta megoldani a matekérettségi egyik feladatát
