Házipénztár: bukik a kedvezmény is?

Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a korábbi formában nem adóznak a cégek a házipénztárban lévő összegek után. Hamarosan eldőlhet, hogy az adónem új formában jelenik-e meg, vagy a házipénztáradó kudarcát a kormány az átmeneti kedvezményes adókulcs visszavonásával „torolja” meg.

Valójában a vállalkozások készpénzes vagyonát jelenti a házipénztár, de Magyarországon a nem rendeltetésszerű használat e téren sem ritka: a céges kassza ugyanis az adók elkerülésének egyik eszköze lehet. Gyakori az eredmény „leszámlázása” és a nyereségadó minimalizálása, ám sokan a 20–35 százalékos osztalékadó kikerülése érdekében a vállalkozásban hagyják a pénzeket. A tavalyi adóhivatali adatok szerint a cégek összes pénzeszköze 4650 milliárd forint közelében jár, ráadásul ennek nagy része már csak papíron van meg.
A kormány még a nyári adócsomag részeként biztosított lehetőséget arra, hogy a vállalkozók kedvező, 10 százalékos osztalékadó mellett faraghassák elfogadható méretűre házipénztárukat, időközben azonban az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette a házipénztáradóról szóló törvényt.
Ettől azonban a kedvezmény még él, hacsak a kormány nem dönt úgy, hogy jelen körülmények között már nem kívánják elősegíteni a házipénztárak kifehérítését – bár érdemes megjegyezni, hogy a kedvezményes adóból a nyári számítások szerint az állam is legalább tízmilliárd forintos bevételre számíthat.
Az utóbbi hetekben röppentek fel olyan hírek, hogy már készül a kedvezmény megvonásáról szóló indítvány. A Pénzügyminisztérium sajtóosztályán annyit közöltek, hogy a tárca most tekinti át az AB-döntés utáni helyzetet, így valamennyi, a házipénztáradóval kapcsolatos kérdés a közeljövőben dől majd el. Amennyiben sor is kerül a kedvezmény megvonására, az leghamarabb a tél végén léphet életbe, az ilyen változások ugyanis csak negyvenöt nappal kihirdetésük után válnak hatályossá a jelenlegi rendelkezések alapján.
Mivel az adókedvezmény szeptember 1-je óta hatályos, a vállalkozásoknak biztosan lesz néhány hónapjuk a házipénztárak lekönyvelésére. Érdemes lesz azonban sietni a 2006-os mérleg elkészítésével, az osztalék megállapításával és a kedvezmény igénybevételével, elképzelhető ugyanis, hogy a 10 százalékos kulcs nem lesz hosszú életű.
A lehetőség egyébként a tagi kölcsönökre is vonatkozik, melyek egy része szintén fiktív, a bevételek eltitkolását szolgáló hitel, és jövőre könnyen a vagyonosodási vizsgálatok origójává válhat.