Kevesebbet ér a fizetésünk

Jövőre tíz százalékkal csökken a bérből és fizetésből élők jövedelme – derül ki a Német– Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb felméréséből. A munkabérek után befizetendő adó jelenleg hazánkban a legmagasabb a kelet-közép-európai térségben.

Rátelepedett az állami túlköltekezés a magángazdaságra is: az adó- és járulékemelések nyomán jövőre nemcsak a közszférában, de a versenyszektorban is a jövedelmek erőteljes csökkenésére lehet számítani. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (NMIKK) és a Kienbaum vállalati tanácsadó cég tegnap nyilvánosságra hozott felmérése szerint a felpörgő infláció és a magasabb adók miatt jövőre a bérből élők 10 százalékos jövedelemcsökkenése várható Magyarországon. A hazánkban működő, túlnyomórészt német érdekeltségű cégek 13 ezer munkavállalójának fizetéséről szóló tanulmány azt mutatja, hogy a vállalatok jövő évre tervezett béremelése nem éri el az idei szintet, de még a jövő évi infláció mértékét sem. A felmérést ismertető Straub Elek, az NMIKK elnöke emlékeztetett: a várható jövedelemvesztést a vállalatok csak 10-12 százalékos béremeléssel tudnák ellensúlyozni, ám ez veszélybe sodorná versenyképességüket.
Figyelemre méltó, hogy a német cégek fele még mindig az alacsony béreket jelölte meg magyarországi beruházása meghatározó tényezőjeként. A hátrányos térségekben, mint például Dél- és Kelet-Magyarországon a bérköltség még nagyobb súlyú tényező, mint Budapesten. A felmérés szerint szakképzett munkaerőből változatlanul hiány van, sőt az előző évhez mérten még romlott is a helyzet. Országosan minden negyedik vállalat panaszkodott az elégtelen kínálatra, a fővárost körülvevő térségben pedig több mint 40 százalékos volt az elégedetlen cégek aránya.
A bérezésről készült kimutatás arra is rávilágít, hogy Csehországban jelenleg mintegy húsz százalékkal magasabbak a fizetések a szakképzett és szakképzetlen munkaerő esetében egyaránt. Egy cseh gyárban foglalkoztatott munkásnak 23 százalékkal magasabb a bruttó fizetése, míg egy magasabban képzett szakember 21 százalékkal kap többet, mint Magyarországon. Azt a múlt héten benyújtott, aktualizált konvergenciaprogram is elismeri, hogy jövőre a megemelt adó- és járulékkulcsok, a gyorsuló infláció, valamint a költségvetési megtakarítások miatt az egy keresőre jutó reálbér 4 százalékkal csökken, hazai gazdaságkutató cégek azonban a bérek lényegesen nagyobb mértékű visszaesését sem tartják kizártnak 2007-ben.
A NMIKK kimutatását támasztja alá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi felmérése is, amely azt mutatta, hogy továbbra is túlnyomórészt összeszerelő tevékenység folyik Magyarországon. Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték jelenleg négy eurót tesz ki hazánkban, ami mindössze egytizede az uniós átlagnak.
A munkajövedelmet terhelő adók Magyarországon a legmagasabbak a kelet-közép-európai térségben. Az uniós átlagot is meghaladó magas adóterhelésnek két fő oka van: a munkáltatókat terhelő járulékok kiugróan magas szintje, valamint az alacsony jövedelemszinten kezdődő személyi jövedelemadó-kulcs. A foglalkoztatást terhelő adók nagysága már az átlagjövedelem alatti kereseteknél is több mint 6 százalékponttal haladja meg a nemzetközi átlagot.

Még három évtized. Hosszú idő alatt zárkózik fel a bérszínvonal a nyugat-európai szinthez még a legfejlettebb kelet- és közép-európai tagállamokban is – állapítja meg az Európai Bizottság összefoglalója. Még évtizedekig eltart, amíg a térségbeli jövedelmi viszonyok hasonlók lesznek a némethez vagy az osztrákhoz. Az anyag készítői kitértek arra is, hogy az utóbbi években a magyar átlagjövedelmek alig 1,3 százalékponttal kerültek közelebb az uniós átlaghoz. Ha marad ez a felzárkózási tempó, a hazai bérszínvonal csak 31 év múlva éri utol az EU-átlagot. (Sz. Cs.)