Kontroll nélkül nincs egyensúly

Nincs egyensúly a monetáris politika kontrollja nélkül – hangzott el a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) adószakosztályának tegnapi konferenciáján, ahol közgazdászok a mostani gazdasági helyzet lehetőségeit elemezték.
Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének (MAOSZ) alelnöke hangsúlyozta, hogy jelenleg ötletekre épülő kormányzásnak vagyunk szemtanúi, miközben égető szükség lenne az alkotmány által is előírt társadalmi és gazdasági tervre, melyet a parlamentnek lenne kötelessége megalkotni. – A konvergenciaprog-ram nem helyettesítheti a tervezést, mivel a kapkodó intézkedések csupán az államháztartási adatokkal foglalkoznak, és az Európai Unió elvárásait követik. Varga szerint az utóbbi évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy pusztán pénzügyi mutatók teljesítésének kényszerével nehéz meggyőzni a társadalmat a megszorítások szükségességéről, miközben hosszabb távú társadalmi célok nem körvonalazódnak. A tervezés a vezetés alapvető kritériuma, mellyel sokkal jobban lehet motiválni a lakosságot – hangsúlyozta a MAOSZ-alelnök.
– Még a konvergenciatanács is hibás és összehangolatlan gazdaságpolitikai tevékenységet állapított meg az utóbbi évekre vonatkozóan, és ennek fájdalmasan magas árát fizetjük meg most – fogalmazott Varga, aki szerint sem a programban vázolt célok, sem azok eszközrendszere nem világos a társadalom előtt. A konferencián elhangzott, hogy a rendszerváltás óta nem született átfogó, hosszú távú, tervezhető gazdasági célrendszer, helyébe egy kizárólag pénzügyi szemléletű megközelítés lépett.
– Olyan feltételrendszerről van szó ebben az esetben, amelyre már nincs is ráhatásunk, mivel ezen a területen érvényesül a nemzetközi pénzügyi rendszer irányítása – mondta Varga, aki szerint a konvergenciaprogram a munkajövedelmekről a tőkejövedelmekre teszi a hangsúlyt. Pavics Lázár közgazdász szerint elképesztő a különbség a hazai munkavállalók háromnegyedét foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozói szektornak nyújtott adóengedmények és támogatások, illetve a 15 százalékos foglalkoztatottsági rátát felmutató multinacionális cégeknek juttatandó pénzek között. A támogatási aránytalanság akár 25-szörös is lehet, miközben az egy főre eső kivitt profit az utóbbi években ötszörösére növekedett – mutatott rá Pavics.