Központ figyeli az állami szervek költekezéseit

Egységes informatikai rendszer figyeli a minisztériumok és a költségvetési intézmények költekezéseit 2008. január 1-jétől. A rendszer felügyelője a Katona Tamás korábbi pénzügyi államtitkár által vezetett Magyar Államkincstár lesz, amely így naponta láthatja az állami szervek bevételeinek, kiadásainak és kötelezettségvállalásainak alakulását.

Erős központosítás valósul meg a minisztériumok és az egyéb állami szervek kiadásainak és kötelezettségvállalásainak ellenőrzésénél: 2008-tól egységes informatikai rendszer figyeli az intézmények költekezéseit, illetve bevételeit. A Kormányszóvivői Iroda lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a kifizetéseket ellenőrző rendszer 2008. január elsején lép életbe a minisztériumoknál, majd a központi költségvetési szerveket is bevonják a központosított ellenőrzésbe. A rendszer felügyelője a Katona Tamás korábbi pénzügyminisztériumi államtitkár által vezetett Magyar Államkincstár lesz, amely a pénzügyminiszternek tartozik beszámolással.
A könyvelői szoftver segítségével az államkincstárnak naprakész információja lesz a rendszerbe vont intézmények kiadásainak és bevételeinek alakulásáról. Ezzel lehetővé válik, hogy nemcsak a pénzforgalomról és a kifizetések teljesítéséről, hanem a kötelezettségvállalások teljes köréről is megfelelő információ álljon az államkincstár, valamint a pénzügyminiszter rendelkezésére. A Kormányszóvivői Iroda a központi ellenőrző rendszer létrehozását a pontosabb tervezhetőséggel, az átláthatóbb költségvetési gazdálkodással indokolta, valamint azzal, hogy az egységes informatikai rendszerrel megakadályozható lesz a költségvetési források „nem rendeltetésszerű felhasználása”. A szoftver segítségével az államkincstár azt is nyomon tudja majd követni, hogy az egyes állami szervek adott pillanatban milyen szabad forrásokkal rendelkeznek, s hogy milyen kötelezettségeket vállalhatnak. Az egységes pénzügyi rendszer létrehozásáról valószínűleg még az idén döntést hoz a kabinet.
Központosítás várható az állami vagyonkezelés területén is, az erről szóló döntés azonban nagy valószínűséggel csak tavasszal születik meg. A tervek szerint a három nagy állami vagyonkezelői szervezetet, az ÁPV Zrt.-t, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet összevonják, ám egyelőre nem tudni, hogy az egységes vagyongazdálkodás irányításával kit bíz meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A tét óriási, hiszen a majdani egységes szervezet nemcsak az állam vállalkozói vagyonát, hanem a kincstári vagyonát is kezelhetné, ennek értéke pedig nagyjából 3500 milliárd forintot tesz ki.