Magyarhertelend állomásán négyen várjuk a kis pirosat már vagy fél órája. 13 órakor aztán ketten feladják. Menetrend szerint 12.30-kor kellett volna érkeznie a vonatnak Godisa felől, de egyelőre híre-hamva sincs. Az sincs, aki tájékoztatást adjon a késés okáról, ugyanis évek óta nem dolgozik MÁV-alkalmazott az állomáson, nem is dolgozhatna, hiszen MÁV-állomás sem működik. Másfél órás késéssel aztán beérkezik a vonat, az egyetlen leszálló utastól tudjuk meg, hogy műszaki okai vannak a késésnek: a szerelvény felmondta a szolgálatot két település között, több mint egy óra kellett ahhoz, hogy kijavítsák a hibát.
Mobiltelefonról mi hívjuk fel a jövevény hertelendi hozzátartozóit (ők mentek el egy órával azelőtt), hogy jöhetnek vissza a nagymamáért, befutott végre a vonat.
A másfél órás várakozás nem telt el potyára, ugyanis szétnéztünk, és megtudtuk, hogy a vasútállomás épületét az önkormányzat béreli a MÁV-tól, most helyi szóhasználattal élve „rehabos” faragóműhelynek ad otthont. Faszobrokat készítenek benne, és nem is eredménytelenül, van bőven megrendelő, egy nagyobb műért akár 500 ezer forintot is fizetnek. A faragóműhely áldásos tevékenységének nyomait magán viseli a faluközpont.
– A szobrászmesternek évekig nem volt rendes munkája a faluban. Nem hitte el, amikor mondtam neki, hogy fog még itt dolgozni. Fél évtizede üzemelteti a műhelyt, ma már többen dolgoznak a keze alatt, így egyúttal munkahelyet is teremtettünk több helyi lakosnak – mondja Kovács Gyula, Magyarhertelend polgármestere.
Hogy a vasúttal is ilyen szerencséje lesz-e a falunak, még nem látható. Az eredeti tervek szerint a Godisa–Komló vonal a megszüntetendők között szerepelt, azonban az elmúlt napok fejleményei szerint lekerült a halállistáról. Ez nem jelenti azt, hogy később ne kerülhetne vissza… A polgármester mindenesetre nem aggódik, szerinte meglesznek vonat nélkül is.
– Ennek a szárnyvonalnak a megszűnése nem jelentene különösebb veszteséget a környék településeinek. Itt jó a Volán szolgáltatása, s amennyiben sikerül kivitelezni a fejlesztési terveket, kitűnő lesz a közlekedés. Sőt a vasút nyomvonalára akár ráépülhetne a 2013-ra tervezett közút, amivel elérhetőkké válnának azok a települések, amelyeket elkerül a 66-os főút úgynevezett halálszakasza – magyarázza a polgármester. (Halálszakasznak hívják azt a részt, amely szinte hullámvasútként vezet Oroszlótól Kishertelendig, és igencsak balesetveszélyes, mert nem lehet látni, hogy mi bukkan elő az éppen előttünk emelkedő domb mögül.)
Magyarhertelenden körjegyzőség működik, azaz nem hozott létre minden kistelepülés (Bodolyabér, Magyarszék, Mecsekpölöske) saját polgármesteri hivatalt és teljes intézményhálózatot. Így megosztva viselik a közigazgatást ellátó hivatalok fenntartási költségeit; nem is tartanak leépítéstől a jövő évi költségvetési megszorítások ellenére sem. Jellemző a szemléletre, hogy itt már épül a csillagpontos kábelhálózat, optikai kábelt fektetnek, ami lehetővé teszi, hogy elektronikussá váljon az önkormányzati ügyintézés és kommunikáció.
A Mecsek-Hegyhát üdülőkörzet Baranya megye és egyben a Dél-Dunántúl legváltozatosabb, természeti értékekben leggazdagabb vidéke. Vadban bővelkedő erdők, völgyekben megbúvó kis falvak, fürdésre, horgászásra, vízi sportok űzésére alkalmas tavak, termál- és hideg vizű strandok, gyógyító klímájú cseppkőbarlang – ez mind megtalálható egy tíz kilométer sugarú körben. És ez a vidék szerencséje. Kérdés, hogy elegendő lesz-e mindez Komló, a környék egyetlen kisvárosának talpra állásához. A több mint 28 ezres lélekszámú települést a szénbányászat tette várossá, és éltette a bányaüzemek egymást követő bezárásáig. Több mint 100 év után 2000-ben, a mélyművelésű bányászat megszűnésével, az utolsó csille felszínre hozásával visszavonhatatlanul új korszak kezdődött a város életében. Jelenleg ezernél több kis- és középvállalkozás működése jellemzi a település gazdaságát, a bányászatból kizárólag a kőbányászat maradt meg: útépítéshez használatos andezitet termelnek ki. A gazdaság szerkezeti átalakítása nélkül nehéz lesz Komlónak fejlődnie vagy legalább szinten maradnia, éppen ezért kap nagy hangsúlyt itt is a turizmus.
Tény, hogy az átlagosnál nagyobb ebben a térségben a településeket behálózó társulások, együttműködési megállapodások száma. Reménysugárt látnak a brüsszeli forrásokban, nyitottak az uniós önigazgatási gyakorlatra, illetve a pályázati rendszerű eljárásokra.
Igaz ez akkor is, ha Komló szocialista vezetésű polgármesteri hivatalában (Páva Zoltán polgármester egyben az MSZP országgyűlési területi képviselője is) nem tudtunk áttörni a kommunikációs stopon, többszöri kísérlet ellenére sem sikerült olyan tisztségviselőt találnunk, aki nyilatkozott volna a Magyar Nemzetnek a kérdéses vasútvonal jövőjéről. Nem hivatalos forrásokból viszont megtudtuk, hogy a város feltehetően nem mondott le arról, hogy valamikor akár újraindulhat a személyszállítás a szárnyvonalon önkormányzati vagy magánvállalkozás formájában, esetleg idényjellegű nosztalgiajáratként. Mindenesetre a hírek szerint a teherszállítás nem szűnik meg, vagyis a sínek a helyükön maradnak, tehát a személyforgalom bármikor újraindítható lesz. Ez gyaníthatóan egyaránt köszönhető a helyi szocialista vezetés hatékony lobbizásának, illetve a kőbányák szállítási igényeinek.
Az uniós településgazdálkodás iránti fogékonyságot tükrözi a környező települések lapja is, a Mecsek-Hegyhát. A Barátút, Liget, Bodolyabér, Magyarhertelend, Magyarszék, Mecsekpölöske, Orfű, valamint Oroszló községben terjesztett, kéthetente megjelenő lap akár uniós pályázati tájékoztatónak is beillik. A kiadvány tele van sikeres, már folyamatban lévő vagy éppen tervezett projektbeszámolókkal. A helyi nagyérdemű olyan kifejezésekkel ismerkedhet, mint „LEADER” vagy „gesztor”. Az előbbi francia betűszó: a Liasion Entre Actions pour le Development de l’Economie Rurale rövidítése, magyarul Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. Az utóbbi a program végrehajtásában illetékes helyi akciócsoport munkaszervezete. Kissé megütközünk azon, hogy a sajtó ilyen szintű szakzsargont használ, de be kell látnunk, hogy a helyiek valószínűleg elfogadják az új típusú településmenedzsmentet és kommunikációt, ha például Kovács Gyulát, Magyarhertelend polgármesterét és egyben a Mecsek-Hegyhát Önkormányzati Társulás elnökét harmadszor is újraválasztották.
A Magyarhertelenden tapasztaltak után már nem meglepő, hogy a kistelepülés polgármestere nyolc-tíz olyan fejlesztési terv dokumentációját tudja levenni a polcról, amelyek az éppen aktuális pályázati kiírások megjelenésére várnak, s azonnal beadhatók.
Orfű a térség legjelentősebb idegenforgalmi központja. Az Orfűi-, a Pécsi- és a Hermann Ottó-tónak összesen 113 hektár a vízfelülete. A nyári főszezonban 10–15 ezren látogatnak erre a vidékre. A Mecsek-Hegyhát falvainak szinte mindegyikére jut egy-két horgásztó, esetleg termálvíz, Magyarhertelenden erre strand is épült. Ez jelenti a falu vonzerejét, olyannyira, hogy már hat, uniós országból érkezett állandó lakója is van a településnek. Mecsekpölöske esetében is a falu határában található horgásztó jelentheti az idegenforgalmi fejlődést, legalábbis ezt reméli a pölöskei polgármester, amennyiben sikerül önkormányzati kezelésbe venni a tavat és a környékén található területeket.
A vidék vonzereje és jövője tehát a víz és az idegenforgalom. Ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázásához elengedhetetlen a jó közlekedés. Ehhez pedig, bizony, hozzátartozik, hozzátartozna a szárnyvonalakon közlekedő vicinális is.
Folytatjuk
origo.hu
77 éves lenne Cserháti Zsuzsa – fia elárulta, miért nem jár a sírhoz
