Politikai alkudozás a közlekedésről

A kormány ma dönt a közösségi közlekedés átalakításának javaslatairól, amit a gazdasági tárca terjesztett elő. Mivel a megszüntetésekre és lefaragásokra épülő javaslatok nagy részét térségi szocialista képviselők és polgármesterek is erősen ellenzik, ezeket csak politikai alkuk révén fogadhatja el a kabinet.

Annak ellenére, hogy a regionális közösségi közlekedési rendszerekben Kóka János szakminiszter által képviselt átalakítások még a térségi szocialista politikusok körében is nagy felháborodást keltettek, úgy tűnik, a gazdasági tárca mindenképpen el akarja fogadtatni a kabinettel a reformként beállított leépítéseket. Így viszont ha Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a kormány teret enged a tárcának, a közösségi közlekedés átalakítása nem elsősorban a szakmai egyeztetések, hanem politikai alkuk tárgya lehet. A múlt hét végi balatonőszödi kormányülésen Gyurcsány Ferenc nem fogadta el a gazdasági tárca vezetőjének javaslatait. Kormányzati körök ezzel szemben azt hangoztatják, hogy nincsenek ellentétek, csak az illetékesek konzultálnak még szakmai kérdésekben. Értesüléseink szerint térségi – többek között szocialista – vezetők és országgyűlési képviselők deklaráltan is Kóka János elképzeléseivel szemben foglaltak állást, ezért sem felel meg a valóságnak, hogy csak szakmai egyeztetés történik, nincsenek feszültségek.
Az ellentéteket leginkább a térségi vasútvonalak megszüntetése, illetve az utazási kedvezmények erőteljes lefaragása élezte ki. Előbbi esetben ugyanis a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a párhuzamosságok megszüntetésének indokával regionális szinten egyértelműen az autóbuszos közlekedést kívánja előtérbe helyezni, utóbbinál pedig az állam által biztosított utazási kedvezményeket kurtítaná meg jelentősen. A régiók képviselői viszont vonalbezárások helyett közlekedési szövetségek kialakítását tartják elképzelhetőnek, ami az autóbuszos és a vasúti személyszállítás közötti munkamegosztáson, a menetrendek összehangolásán és a csatlakozásán javításán alapulna. Az adottságok ugyanis a kistérségekben eltérőek: az ország nagyobb részén csak autóbusszal lehet ellátni a közösségi közlekedést, bizonyos települések között viszont nincs vagy nagyon rossz a közvetlen közúti összeköttetés, a vasutat fejleszteni lehetne, és az útviszonyok sem megfelelőek.
A miniszter nyári bejelentése után, mely szerint 28 vasúti mellékvonalon szüneteltetnék a közlekedést, hamar kiderült, hogy a GKM és a MÁV által bemutatott adatok hiteltelenek, erősen torzítanak. A térségi vezetők számára egyértelművé vált az is, hogy a tárca az átszervezések indokával a Volán-társaságok piacait akarja bővíteni, a cégeket viszont később privatizálnák.