Rendszám nélkül

Azért csak megkérdezném – most már sokadszor – Bene László országos rendőrfőkapitányt, illetőleg hű fegyverhordozóját, Gergényi (Cipó) Péter budapesti vicerendőrt, mi a magyarázat arra, hogy a rend őrei a többszörös fogadkozások ellenére változatlanul azonosító szám (dögcédula) nélkül jönnek-mennek ebben a hazában. Holott a véres ősz után égre-földre esküdöztek, hogy ezentúl zubbonyon, sisakon, mindenhol hordani fogják a leltári számukat. Jó Bene uram, ha én rendszám nélkül közlekedem a városban, ugye, le tetszenek kapcsolni, ki tetszenek vonni a forgalomból? Hát persze, mert így logikus. És fordítva? Hm? Aki a törvényt betartatja, tartsa be maga is! Ad absurdum ön is, Bene úr meg a Gergényi-csapat – vagy önöknek valami papírjuk van, hogy nem kell?
Ha megkésve ér is el önökhöz az információ, e helyről mondom, írom: önök közpénzből működnek! A mi pénzünkből. Ha már olyan kevélyen hajlítgatják a gumibotokat, legalább a rendszámaikkal kérkedjenek. (Csak a fantáziám dolgozik: mi lenne akkor, ha önök alól kihúznák a szelepet, nem jönne a közpénz, nem lenne miből gumilövedéket vásárolni, csurig tölteni a vízágyút… He?) Ne legyen olyan hercig, tábornok uram, ön csak egy beosztott. Jelenthet nekünk, az országnak.
Ha a főnöke (Gyurcsány Fletóra gondolok) menni fog – és menni fog! –, az ön karrierjére sem teszek egy garast. Apropó, tetszik viselni azonosító számot? Bár mindegy, felismerjük…
Ha meg értem tetszenek küldeni a nagy fekete autót éjszaka, hosszan dudáljanak a kollégák, mélyen alszom. (Ui.: A kutyáim harapnak.)