Merev frontvonalak Korea ügyében
Peking. Semmilyen kérdésben nem sikerült előrelépniük a tárgyaló feleknek az észak- koreai nukleáris kísérletekről folytatott, egyéves szünet után hétfőn felújított hatoldalú tárgyalásokon – közölte szkeptikusan sajtótájékoztatóján Christopher Hill amerikai főtárgyaló. (MTI)
A németek aggódnak az EU-bővítés miatt
Brüsszel. Az Eurobarometer idei felméréséből az derül ki, a németek minden más tagországénál magasabb, 64 százalékos arányban ellenzik az unió további bővítését. Angela Merkel kancellár a német EU-elnökség előtt amellett tett hitet, hogy az EU-alkotmány elfogadásáig Horvátország kivételével ne indítsanak új csatlakozási tárgyalásokat. (MTI)
Nem népszerűek Benes dekrétumai
Prága. A CVVM prágai közvélemény-kutató intézet legújabb felméréséből kitűnik, hogy a csehek körében csökken a Benes-dekrétumok népszerűsége. A tavaly februárban végzett felmérés szerinti 64 százalékhoz képest ma a megkérdezettek 53 százaléka vélekedik úgy, hogy a Benes-dekrétumoknak továbbra is érvényben kell maradniuk. Hét százalékról 13 százalékra nőtt azok aránya, akik a dekrétumok hatályon kívül helyezése mellett voksoltak. (S. M.)
Oroszország helyesli az iráni szankciókat
Moszkva. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, az Iránnal kialakítandó nukleáris konszenzus érdekében országa alapvetően támogatja az ENSZ BT elé a héten kerülő határozati javaslatot, amely az ázsiai nagyhatalom ellen szankciókat helyez kilátásba, ha nem működik együtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök (képünkön) kiállt az atomprogram folytatásáért. (MTI)
Lemondott a kirgiz kormány
Biskek. Benyújtotta lemondását a kirgiz kormány, amelyet a miniszterelnök részben a parlament és a kabinet konfliktusával, részben az új alkotmány elfogadása után kialakult közjogi helyzettel indokolt; az államfő elfogadta a kormány lemondását. Kurmanbek Bakijev az ellenzék és a nyilvánosság nyomására írta alá a saját jogosítványait korlátozó alkotmányt. (MTI)
Szigorodó bevándorlás
Nagy-Britannia azt tervezi, hogy 2008-tól az Európai Unión kívüli látogatóktól olyan azonosító adatokat követel, mint az ujjlenyomat vagy a szemírisz. A külföldi illetőségűeknek olyan személyi okmányokkal kellene rendelkezniük, amelyek tartalmaznak biometrikus adatokat róluk. (MTI)
origo.hu
Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!
