Tisztelt Szerkesztőség

Paál József (Budapest): Az egészségügy reformját (magyarul: szakszerű leépítését) lázasan megvalósító kormánynak szeretnék segíteni javaslatommal. Pontosabban a gyógyszergyártóknak adok keserű humorral tanácsot egy okafogyott szöveg átalakítására. A gyógyszereken, illetve annak minősülő készítményeken, reklámokban van egy unalomig ismételt szöveg, amely a kormány intézkedései nyomán idejét múlta. A módosított és a mai helyzetnek jobban megfelelő szöveg a következő lehetne: „Az esetleges mellékhatások és a várható temetéssel kapcsolatos tudnivalók tekintetében kérdezze meg Molnár szakminisztert, a szakértő Kunczét vagy benzinkutasát”. Persze aki továbbra is csak a háziorvosában és gyógyszerészében bízik, valamint keveset jár plázákba, azokra az újítás nem vonatkozik. Én a magam részéről továbbra is csak a háziorvosomban tudok megbízni. No és persze abban a gyógyszertárban, ahol rendszeresen vásárolok.

Simon Istvánné (Budapest): Elég elolvasni Gyurcsány Ferenc minapi blogbejegyzését, amelyben kormánya eddigi teljesítményét magyarázza. Azt mondja, hogy a 2007-es év lesz a legnehezebb próba a lakosságnak – amiről érdekes módon nem szólt a választási kampányában. Viszont volt még képe hozzátenni azt is, hogy ennek ellenére az életszínvonal általában nem csökken, csupán stagnál. Nos, azt még egy iskolás gyerek is ki tudja számítani, hogy ha a kereseteket befagyasztják, a megélhetési költségek pedig jelentősen nőnek, akkor valószínűleg minden háztartás tíz–tizenötezer forinttal lesz vesztese az Új Magyarország programnak. Akkor miről is beszélünk? Az lehet, hogy a miniszterelnök, valamint szoros üzleti baráti köre ezt az összeget – milliárdjaik birtokában – meg sem érzik, de állítom, hogy a lakosságnak több mint a fele a jövőben igen szerény életvitelre lesz kényszerítve, sokan pedig a létminimum alá süllyednek.

Dr. Zsédelyné László Ildikó (Monor): Ahol az országot egy hazug miniszterelnök vezeti, ott semmi sem biztos. Ahol egyetlen tollvonással meg lehet változtatni törvényeket, adórendszert, egészségügyi ellátást, oktatást, ott csak egyetlen dolog állandó: a bizonytalanság. A reformra keresztelt megszorítás, elvonás, elsorvasztás, bezárás hatása csak jövőre ér el hozzánk. Eddig sem volt könnyű, de ami ezután jön, nem lesz tervezhető, kiszámítható. Ráadásul a kormány eldöntötte, boldoggá ver bennünket, ha belepusztulunk is. Karácsony, advent idején egy elkeseredett, apátia felé sodródó ország próbál felszabadultan ünnepelni. Nem tudom, sikerülhet-e. Imádságos lélekkel forduljunk egymás felé; csak közösen érhetünk el változást. A haza sorsa legyen olyan szent, mint a karácsony, amit mindenki ünnepel.