Titkolják a romlott áru útját

Bűncselekmények elkövetőit pártolják az ellenőrök, ha nem nevezik meg, milyen termékek és hol kerültek forgalomba abból a rossz minőségű élelmiszerkészletből, amelyet törökbálinti raktárakban halmoztak fel és dátumoztak át – szögezte le az adatvédelmi biztos. A Pest megyei főállatorvos ennek ellenére nem közöl részleteket a törökbálinti vizsgálatokról.

Nem ismerheti meg a nyilvánosság, milyen élelmiszerek minőségmegőrzési idejét hamisították meg a törökbálinti raktárakban, ahol múlt pénteken fedezték fel a hatósági állatorvosok a nagyüzemi csalást. Virsinger György, a Pest Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás vezetője többszöri kérésünkre sem közölte az adatokat, pedig tegnap és kedden újabb élelmiszer-átcsomagoló raktárakat, valamint romlott és átcímkézett termékeket találtak a munkatársai Törökbálinton.
A település egyik raktárcsarnokában nagy mennyiségű, régi élelmiszert csomagolt és dátumozott át aceton, illetve számítógépes nyomtató segítségével egy hazánkban bejegyzett külföldi – értesüléseink szerint ukrán–osztrák–izraeli – cég. A társaság az ország minden részében forgalmazta a készletet. A raktárakhoz tegnap öt kamion érkezett Olaszországból, Lengyelországból és Németországból, de ezek már nem mehettek be a depóba.
*
A tegnapi leleplezések alkalmával újabb átcímkézett élelmiszerekre, míg kedden tojáscsomagoló berendezésre és egymillió németországi tojásra bukkantak az ellenőrök Törökbálinton. – Most már négy épület készletét mérjük fel, s ebben részt vesz Pest megye szinte minden állatorvosa és élelmiszer-biztonsági ellenőre – közölte Virsinger György. Mint mondta, vizsgálódnak már a nagy áruházláncoknál is, de nem részletezte, mi az árucikkek neve, márkája, s mely üzletek forgalmazták eddig a rossz élelmiszereket. – Igazságtalan lenne, ha a több száz termék közül egyet-kettőt megneveznék, mert lehet, hogy a boltokban kapható tételek éppenséggel fogyaszthatók – érvelt a főállatorvos. – Semmilyen jel nem mutat arra sem, hogy az áruházak tudatosan vettek át ilyen készleteket. Ráadásul a hazai és az uniós jogszabályok is tiltják, hogy az adatokról beszéljünk, és pánikot sem akarunk kelteni.
A vásárlók érdekében ezért mindössze az történik, hogy a rossz termékeket a polcokról leveteti az élelmiszer-biztonsági hatóság. – Jelezték az áruházak is, hogy ezeket kivonják a forgalomból, s csak akkor árusítják őket ismét, ha beigazolódik, hogy fogyaszthatók. Az ilyen ételek legfeljebb hasmenést okozhatnak, de ha valaki többet eszik belőlük, akkor káros hatások léphetnek fel – mondta Virsinger György. Szerinte a tájékoztatása miatt méltatlankodó fogyasztóknak a törvényalkotóktól kellene követelniük, hogy ilyen árukat szigorúbban lehessen eltüntetni a polcokról.
Az adatvédelmi biztos azonban az elhallgatást rossz gyakorlatnak, a bűncselekményt elkövetők pártolásának nevezte. Péterfalvi Attila szerint minden, a forgalomba hozott termékek azonosítására alkalmas adatot közölni kell. – Már korábban megfogalmaztam az ajánlást, hogy a jogszabályok értelmében ma is bárki információkat kérhet az ilyen – akár még nem jogerős – ügyekben – hangsúlyozta az ombudsman. Szerinte sokan félnek a jó hírnév megsértése miatti perektől, s ezért ismételten azt javasolta: a törvényhozás garantálja a maximális nyilvánosságot a szóban forgó esetekben. – Becsületsértésre tényleges jogsértés esetében nem lehet hivatkozni, márpedig Törökbálinton bűncselekmény történt, s ezt tudják az ellenőrök is – jegyezte meg Péterfalvi Attila –, hiszen maguk fedezték fel, hogy a raktárkészlet a boltokba került. A fogyasztók érdekeit kell védeni, még akkor is, ha az életük nincs veszélyben.
A Pest megyei rendőrség ismeretlen tettes ellen büntetőeljárás indított. Azt azonban még nem tudják: a történtekért személyesen kit terhel a felelősség. Süth Miklós országos főállatorvos tegnap arról tájékoztatta az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságát: javul a magyar élelmiszer-biztonság helyzete.