A múlt bosszúja Varsóban Hírösszefoglaló

Lemondott tisztségéről Stanislaw Wielgus, Varsó új érseke, XVI. Benedek pápa elfogadta lemondását – jelentette be tegnap a Vatikán és a varsói pápai nunciatúra. A Vatikán szóvivője az egykori üldözők bosszújának minősítette a történteket, utalva arra, hogy a diktatúra képviselői csaknem húsz évvel a rendszerváltozás után is képesek támadásokat indítani. Mint több beszámoló is emlékeztetett, a lengyel katolikus egyház a kommunista rendszer elleni harc egyik legfőbb bástyájának számított 40 éven át.

Stanislaw Wielgus pénteken, hivatalba lépésének napján ismerte be nyilvánosan, hogy a lengyel titkosszolgálat (SB) informátora volt, miután ezt megállapította a múltját vizsgáló lengyel különleges püspöki bizottság. A nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a főpapot már 1967-ben beszervezte a titkosrendőrség, amikor a lublini katolikus egyetem filozófia szakos hallgatója volt, később azonban senkinek nem okozott kárt, mivel nem jelentett.
*
A beismerés nagy megdöbbenést keltett Lengyelországban, a kommentárok többsége külön kifogásolta, hogy Wielgus csak azután vallotta be múltját, miután hivatalosan átvette a varsói érsekséget.
A katolikus egyházfő az érsek lemondását a kánonjog 401. paragrafusának 2. bekezdése alapján fogadta el – derült ki a vatikáni közleményből. E bekezdés kimondja, hogy „az a megyés püspök, aki betegség vagy más súlyos ok miatt úgy érzi, kevéssé alkalmas arra, hogy tisztségét betöltse, felkéretik a hivataláról való lemondásra”. A 77 esztendős Józef Glemp bíboros, akinek utódaként december 6-án nevezte ki Wielgus püspököt a pápa, ideiglenesen visszaveszi az érseki teendőket.
A Szentszék szóvivője tegnap a vatikáni rádiónak nyilatkozva az „egykori üldözők bosszújának” nevezte a történteket. „A lengyelországi katolikus egyház elleni támadások jelenlegi hulláma – oly sok évvel a kommunista rezsim vége után – azt a látszatot kelti, hogy egy különös szövetség jött létre az egykori üldözők és az egyház más ellenfelei között” – mondta Federico Lombardi. A szóvivő szerint ezek a „támadások a hit és a lengyel nép szabad akarata által legyőzött egykori ellenfelek vendettájának tűnnek”, és „nincs szó az átláthatóság, az igazság őszinte kereséséről”.
Lombardi atya elismerte, hogy Wielgusnak a kommunista rendszer idején tanúsított magatartása az „alázatos és megindító bocsánatkérés ellenére súlyos csorbát ejtett tekintélyén”, és az érsek „helyesen tette, hogy lemondott”. – Az egyház nem fél az igazságtól, tagjainak pedig be kell ismerniük hibáikat – hangoztatta a Vatikán szóvivője.
Wielgus lemondását alig fél órával az érseki beiktatási mise tervezett kezdete előtt tették közzé. Az elmaradt ceremónia helyett az utolsó pillanatban hozott döntés nyomán hálaadó Te Deumot celebráltak a varsói Szent János-székesegyházban Glemp bíboros szolgálataiért. A szertartást, amelyen részt vett Lech Kaczynski lengyel államfő és felesége is, Wielgus mintegy száz híve zavarta meg „Nem, nem! Maradj velünk!” felkiáltással tiltakozva az érsek lemondása ellen. Glemp bíboros védelmébe vette Wielgust, aki felett szerinte „védők és tanúk nélkül ítélkeztek”. „Nem akarunk ilyen ítéleteket” – mondta a prímás nagy taps közepette, egyben bírálta a Nemzeti Emlékezet Intézetét, ahol az érseket kompromittáló mikrofilmeket megtalálták. „A múlt megismerésében nem elég csak azokat a dokumentumokat megismerni, amelyek az ő birtokukban vannak” – figyelmeztetett Józef Glemp.