Állástalanság: hazánk régiós szégyenfolt

Történelmi rekordmagasságban állt tavaly a munkanélküliek száma világszerte, annak dacára, hogy a globális gazdaság erőteljes fellendülést mutatott – olvasható a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) éves jelentésében. A tájékoztató arról számol be, hogy a világon a munkanélküliség 2006-ban 195,2 millió embert érintett, a globális munkanélküliség így 6,3 százalékos volt. Régiónkra vonatkozóan az ILO szakértői megjegyzik, hogy Magyarország kivételével a munkanélküliség mértéke az elmúlt két év során minden új uniós tagállamban erőteljesen esett. Hazánkban a 2002-es 5,9 százalékos munkanélküliségi ráta tavaly év végére 7,5 százalékra emelkedett. A szakértők szerint az új tagországokban a munkanélküliség csökkenése számos fejleménynek köszönhető. Így például felgyorsult a régi és az új tagállamok közötti kereskedelem, a beruházások nyomán csökkentek a termelési költségek, s ennek következtében azokban az új tagországokban, ahol csökkent a munkanélküliség, jelentősen nőtt a bruttó hazai termék (GDP). Annak ellenére, hogy a rövid távú kilátások elég jók, a közeljövőben a régiónak meg kell küzdenie bizonyos munkaerő-piaci problémákkal – írja az elemzés. Tekintettel a népesség elöregedésére, nagyon fontos, hogy egyre több ember kerüljön fizetett állásba, hogy a kormányok képesek legyenek arra, hogy megfelelő életkörülményeket és népjóléti rendszereket tartsanak fenn. Ezt az ILO szerint úgy érhetik el, hogy felhagynak azzal a politikával, amelyik nem ösztönzi az embereket a munkavállalásra, a vállalatokat pedig a munkaerő alkalmazására. Mint ismert, a magyar kormány legutóbbi adóemeléssel párosuló megszorításai az ellenkező irányba mutatnak.
A genfi székhelyű hivatal szerint a kormányoknak javítaniuk kell az emberek esélyeit arra, hogy megfelelő munkát találjanak, mindezt pedig hatékony foglalkoztatási szolgáltatások nyújtásával, tanácsadással, képzéssel és pénzügyi ösztönzőkkel érhetik el. Manapság az a széles körben elterjedt meggyőződés alakult ki, hogy a méltányos munkalehetőségek biztosítása az egyetlen járható út a szegénység csökkentése érdekében. Ezért el kell érnünk, hogy a világ legtöbb részén tapasztalható előnyös gazdasági feltételek a munkahelyek számának növekedéséhez vezessenek – vonja le a következtetést a jelentés.