Az adókedvezmény nem alkotmányos jog

A közteherviselés mindenkinek alkotmányos kötelessége, az alaptörvény senkinek sem garantál adókedvezményt. Ezen indokok alapján az alkotmánybírák tegnap elutasították azokat az indítványokat, amelyeket szervezetek és magánszemélyek a kamatadó bevezetése, illetve az élet- és a nyugdíjbiztosítás adókedvezményének csökkentése miatt jelentettek be.

A bírói testület saját, régóta követett gyakorlatát felidézve megállapította, hogy az adókedvezmény nem alkotmányos jog. A határozat szerint: „ahogyan az adókedvezmények megadása, úgy korlátozása, megvonása is a jogalkotó szándékától függő gazdaságpolitikai kérdés, alkotmányossági aggályt önmagában nem vet fel.” Ebből következően nem kifogásolható, hogy az egyes pénzügyi tárgyú törvények az élet- és a nyugdíjbiztosítási szerződések alapján legfeljebb évi százezer forint adókedvezmény igénybevételét tették lehetővé, amennyiben a jövedelem nem haladta meg a 3,4 millió forintot. Az efölötti összegekre csökkenő mértékű kedvezményt határoztak meg.
Az Alkotmánybíróság azt a másik adójogszabályt sem találta alkotmánysértőnek, amely a Gyurcsány-csomag részeként a takarékbetétek és a befektetési jegyek nullaszázalékos adókulcsát húsz százalékra emelte. A kamatadó tehát jogszerű. A tőkejövedelmek megadóztatása a bírák szerint sem a versenysemlegességet, sem a tulajdonhoz való jogot nem csorbítja. Utalt a testület arra, hogy a közterhekhez való hozzájárulás mindenkinek alkotmányos kötelessége. A hozzájárulás mértékének meghatározása az adó-, az illeték- és a vámjogszabályok keretei között a jogalkotó gazdasági megfontolásai alapján történik.