Berlin tovább tárgyal Moszkvával

Megbízható szinten kell tartani Oroszország és Európa energiaszállítási kapcsolatait – üzeni Berlin az olajszállítás körül kialakult vitában. A német kancellár hamarosan újra tárgyalóasztalhoz ül Vlagyimir Putyinnal, s minden bizonnyal a kölcsönösség fontosságára hívja majd fel az orosz elnök figyelmét. A nagykoalíciós berlini kormányban közben belvita folyik a helyzet rendezéséről.

Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter az éjszaka folyamán szerződéses kötelezettségeinek betartására hívta fel Moszkvát, s hasonló felhívást intézett Fehéroroszországhoz is. Steinmeier szavai szerint Moszkva és Minszk vitája nem mehet egy harmadik ország rovására. A miniszter utalt ugyan arra, hogy a német fogyasztóknak egyelőre nem kell korlátozásokkal számolniuk, de nyomatékosan hangsúlyozta: Oroszország és Európa energiaszállítási kapcsolatait folyamatos és megbízható szinten kell tartani.
Közben éles vita támadt a kormányon belül a hogyan tovább kérdésében. Két miniszter a televízió nyilvánossága elé is vitte az ellentéteket. A vitát előző napi nyilatkozatában Angela Merkel kancellár indította el, annak lehetőségére utalva, hogy Németország mégsem mond le az atomenergiáról.
A világsajtó ezzel párhuzamosan emlékeztet a kancellár asszony azon nyilatkozatára, amelyben a kölcsönösség fontosságára hívta fel a figyelmet. A Financial Times német kiadásának nem sokkal újév után adott interjújában kifejtette, a lahti EU-csúcson „őszinte” beszélgetést folytattak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amelynek során egyetértettek abban, hogy szükségük van az orosz energiára, s Moszkvának is szüksége van a megbízható fogyasztókra. Hozzátette: „Amikor korlátozzák az orosz vállalatokhoz való hozzáférésünket, akkor nem lehet nekünk, európaiaknak a szemünkre vetni, ha hasonlóképpen járunk el.” Ez ügyben a két vezetőnek lesz még alkalma egyeztetni, Merkel ugyanis a tervek szerint január 21-én Moszkvában felkeresi Putyin elnököt.
Németországi tudósítónk beszámolója szerint a kancellár egyelőre arra tett ígéretet, hogy a soros német EU-elnökség idején központi kérdésként kezelik a huszonhét tagország energiaellátását. Mint az elemzők rámutatnak, Berlin kénytelen felismerni, hogy az ország – szegénynek nem mondható tartalékai ellenére is – érzékenyen reagál a váratlanul felmerülő válsághelyzetre. A keleti országrész legjelentősebb olajfinomítói a megfelelő nyersolaj hiányában azonnal majdnem harminc százalékkal csökkentették kapacitásukat. Angela Merkel követendő példaként mindenesetre emlékeztetett arra, hogy ötven esztendővel ezelőtt, az EU alapjainak lefektetésénél is a szén és az acél közös kihasználása jelentette a megállapodások kulcsát.