Elhúzódó belgrádi taktikázás

Ne aggódjatok, megvétózzuk a Koszovó-határozatot, ha az nem felel meg Szerbiának! – belgrádi sajtóinformációk szerint ilyen egyértelmű üzenet érkezett Oroszországból, s ezzel cáfolták Javier Solana EU-főképviselő és Frank Wisner amerikai Koszovó-megbízott nyilatkozatát, hogy nem várható orosz ellenszavazat a BT-ben.

A koszovói rendezési javaslatot Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott ma mutatja be Bécsben az összekötő csoport tagjainak, köztük az orosz képviselőnek. Az okmány világosan meghatározza a tartomány státusát, de hogy az pontosan milyen lesz, arról igazán megbízható információk nincsenek. A találgatásokba pedig már belefáradt a sajtó. Azt sem tudni, mekkora a belgrádi bizalom a moszkvai támogatásban. Korábban ugyanis rendre csalatkoznia kellett, ám akkor sem volt s most sincs más kapaszkodó. Mindenesetre az orosz Koszovó-retorika némiképp erősíti a szerb diplomáciai pozíciókat. A hathatalmi testület zárt ülése után sem fogják nyilvánosságra hozni az okmányt, közlemény sem lesz, hogy mire jutottak, s a résztvevők sem adnak nyilatkozatokat. Az okmányon az összekötő csoport nem változtat mindaddig, amíg február 2-án Belgrád és Pristina meg nem ismerkedik tartalmával. Az elemzők nem zárják ki a lehetőséget, hogy mégis lesznek tárgyalások Belgrád és Pristina között. Ahtisaari javaslatáról tegnap Párizsban Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral tanácskozott.
A szerbiai koalíciós tárgyalások csak néhány napra tudták háttérbe szorítani a koszovói kérdést. Hiszen az itt az első számú politikai kérdés. Annyira, hogy Ahtissari okmánya, amely egy hét múlva a belgrádi politikusok számára is ismertté válik, befolyásolhatja a majdani koalíció összetételét.
A tárgyalások elhúzódhatnak. Semmi sem utal ugyanis arra, hogy az úgynevezett demokratikus tábor pártjai meg tudnak állapodni. A Vojiszlav Kostunica kormányfő vezette Szerbiai Demokrata Párt – bármit is állított Javier Solana, éppen Kostunica szavaira hivatkozva – nem biztos, hogy az Európa-barát pártokkal kormányozna, nyitva hagyta az utat a radikálisok felé. Hogy ez csak taktika vagy valós lehetőség, megoszlanak a vélemények.
A Demokrata Párt egyértelművé tette, nem mondhat le arról, hogy Bozsidar Djelics legyen a kormányfő, hiszen „demokratikus elv”, hogy a koalíció legtöbb mandátummal rendelkező pártja adja a miniszterelnököt. A G17 Plusz, a lehetséges hármas koalíció legkisebb tagja elfogadja azt kormányfőnek, akiben a két nagyobbik párt megállapodik. A hármas koalíció mellett azonban újabb lehetőségeket is emlegetnek: bevonnák a kisebbségi pártokat is a kormányba. Rebesgették, hogy ez esetben az egyik alelnök Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke lenne.