Felgyorsult az olvadás a sarkvidékeken

Az átlagosnál gyorsabban emelkedik a hőmérséklet a sarkvidéki területeken, ezért a nemzetközi sarki év jegyében márciustól hatvanhat nemzet ötvenötezer tudósa vizsgálja majd a globális felmelegedés következményeit.

Négy–hét százalékkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet a következő száz évben, de a legdrámaibb következményekkel a sarkvidéki klíma változása miatt kell számolni – hangzott el a néhány nappal ezelőtt Majna-Frankfurtban megrendezett nemzetközi klimatológiai konferencián. A távirati iroda a dpa-ra hivatkozva közölte: az Északi-sarkon az elmúlt ötven évben a világátlag kétszeresével, 1,1 Celsius-fokkal nőtt a hőmérséklet, a jégpáncéllal borított tengeri terület nagysága a sarki teleken harminc év alatt évtizedenként 2,7 százalékkal, nyaranta pedig 7,6 százalékkal csökkent.
Amerikai kutatók úgy vélik, hogy a hajók már 2040-től kiköthetnek az Északi-sarkon, ahol az évszázad végére nyáron már nem lesz jég. Riasztó mértékben zsugorodik az Antarktisz jégtakarója is. A szakemberek szerint a pólusok felmelegedése jelenti a világ számára a legnagyobb veszélyt. Gyökeresen megváltoznak az éghajlati viszonyok, mert az olvadó jégréteg alatt lévő vízhez és talajhoz akadálytalanul jut majd el a nap heve. Emiatt mind több pusztító viharral és – miután a sarkvidék és a trópusok közötti hőmérsékleti különbségek csökkennek majd – az időjárási frontok átrendeződésével kell számolni. A sarki felmelegedés 2100-ra 1,4 méterrel is megemelheti a tengerszintet, s mert az olvadás miatt sok édesvíz és talajszemcse jut a tengerbe, a kihalás szélére sodródhat sok, a megváltozott feltételekhez alkalmazkodni képtelen állat- és növényfaj. Mindennek beláthatatlan következményei lehetnek a halászatban és a nyersanyag-kitermelésben is.
A gond nagyságát jelzi, hogy a nemzetközi sarki év jegyében márciustól 66 ország 55 ezer tudósa kutatja majd két esztendőn át a sarkvidékek felmelegedésének hatásait.