Gazdagok kiváltsága

A tandíjon kívül a hallgatók utazási kedvezményeinek csökkentése is jelentősen nehezítheti a felsőoktatásban való részvételt. Egy diáknak átlagosan évi kétszázezer forint pluszkiadást jelenthet a kedvezmények megvonása, ha a jelenleg ismert tervezetet fogadják el.

Éves szinten a tandíj mértékét is meghaladhatja a hallgatók utazási kedvezmények megvonásából származó többletkiadás. Mindez megerősíti azokat a korábbi aggodalmakat, miszerint főiskolára vagy egyetemre menni a gazdagok kiváltsága lesz. Bár tárgyalások folynak a közlekedési tárca és az érintett szervezetek között, az eddig hivatalosan ismertetett tervek szerint megszűnne az esti és a levelező tagozatos hallgatók eddigi ötvenszázalékos vasúti kedvezménye. A nappali tagozatosok eddigi 67,5 százalékos kedvezményét 50 százalékra mérsékelnék, de ez is csak a lakóhely és az iskola között lenne érvényes. Egy számítás szerint a jelenlegi jegyáremelés és a tervezett kedvezménycsökkentés mintegy 85 százalékkal növeli a diákok utazási költségeit, ami hallgatónként évente átlagosan mintegy kétszázezer forint pluszkiadást jelenthet. Mindezek, illetve amiatt is, hogy az oktatók, a kutatók és az ő munkájukat segítő dolgozók utazási kedvezményeinek megkurtítását is tervezi a kormány, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete az Országos Érdekegyeztető Tanács rendkívüli összehívását kezdeményezi.
– A tervezett lépések elsősorban az anyagilag egyébként is nehéz sorsú esti és levelező tagozatos hallgatókat sújtanák, akik tanulmányaik mellett sokszor nem tudnak munkát vállalni – hangsúlyozza Kis Papp László. A szakszervezet elnöke rámutatott, hogy a nappali tagozatosok gyakorta vidéket érintő szakmai gyakorlatainak költségeit ugyancsak nem pótolja a lakóhely és a felsőoktatási intézmény közötti csökkentett kedvezmény. – A kormány elképzelései ellentétesek az élethosszig tartó tanulás célkitűzésével, s hiányzik a szociális differenciálás, a rászorultság elvének érvényesítése – tette hozzá Kis Papp László.
Az utazási kedvezmények megvonása miatt visszaeshet a levelező oktatásban részt vevők száma, ami érzékenyen érintheti az egyetemek büdzséjét is. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának jubileumi tanéve például a fennmaradásért folyó küzdelemben telik. Hiába jó az oktatás minősége, ha a piacinak nevezett reform elviszi a hallgatókat – mondta Szabó Miklós, az intézmény dékánja.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nem erősítette meg, de nem is cáfolta azokat az információkat, hogy a szocialista frakció nyomására újragondolja a diákok utazási kedvezményével kapcsolatos korábbi döntését. Eszerint a választóvonalat most nem a nappali és az esti-levelezős hallgatók között húzná meg a tárca, hanem azt mondja: azok utazását támogatja, akik első diplomájukat igyekeznek megszerezni. Elesnek viszont az utazási kedvezményektől a második vagy harmadik diplomáért tanulók.
A diákok utazási kedvezményeinek megvonása miatt alakult Vészfék Mozgalom tömeges vonatleállítási akciót tervezett január 19-re. Mivel a vészfékek ilyenfajta használata a közlekedés veszélyeztetésének minősülhet, ami öt évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható, a szervezet lemondta az akciót, és feloszlatta önmagát.
Ettől függetlenül a mozgalom tagjai, szimpatizánsai továbbra is tiltakozni akarnak a kormány diákokat ellehetetlenítő intézkedései ellen. Ezen akcióknak azonban más, törvényes formáját szeretnék választani a jövőben.