Gázos a rendelet is

Adatvédelmi problémák egész sorát vetette fel az adatvédelmi biztos az energiaár-támogatási rendszer kapcsán. Péterfalvi Attila szerint rendelet helyett törvényben kellene megfogalmazni a szabályokat.

Egyelőre úgy tűnik, hogy az energiaár-támogatási rendelet több problémás pontot tartalmaz, mint problémamenteset. A sajtóban eddig zömmel technikai-szervezési jellegű hiányosságokról esett szó, vannak azonban ennél súlyosabb, a személyes adatok védelmével összefüggő problémák is. Az adatvédelmi törvény előírása szerint a szociális energiár-támogatási rendeletet kihirdetése előtt véleményezésre meg kellett volna küldeni az adatvédelmi biztosnak. A rendeletalkotó szociális tárca ezt elmulasztotta, így Péterfalvi Attilának már csak utólag volt módja észrevételeket tenni. Kiss Péter szociális miniszternek írott levele több ponton át sorolja a rendelet hiányosságait.
Az adatvédelmi biztos szerint nem derül ki, hogy a támogatás megítélésével megbízott kincstár milyen alapon jut hozzá személyes adatokhoz. Az adatkezelő szervek csak akkor igényelhetnek ugyanis bizonyos adatokat, ha erre törvényi felhatalmazásuk van. Az igénylők persze elvileg hozzájárulnak adataik közléséhez, csakhogy ennek önkéntessége megkérdőjelezhető, hiszen anyagi, szociális okokból adják erre áldásukat. Ráadásul azt sem tudni, hogyan és meddig kezelik majd az így kapott adatokat – tartja Péterfalvi Attila –, miként homályos az is, mi lesz a szerepe az ellenőrzésben az adóhivatalnak.
Az adatvédelmi biztos szerint kifogásolható, hogy az igénylőlapon fel kell tüntetni a háztartásban együtt élők személyes adatait, ám ezt hivatalosan csak felhatalmazás birtokában lehet megtenni. Felhatalmazásról a rendeletben szó sem esik. Ráadásul a kérelmezőknek nemcsak a megadott adatok valódisága, hanem vagyoni helyzetük ellenőrzéséhez is hozzá kell járulniuk, ami túlzottan általános felhatalmazás.
Levelében Péterfalvi arra kéri a minisztériumot, hogy az adatkezelési aggályok tisztázásig a kincstár és az adóhivatal ne végezzen ellenőrzési eljárásokat, hiszen tisztázatlanok az adatkezelési jogosultságok és felhatalmazások. Érvelése szerint az adatnyilvántartást, az adatáramlás rendjét, az adatkezelők tevékenységét pontosan definiálni kell – de nem újabb rendeletben, hanem új törvényben.