Globális piac a felsőoktatás?

A Felsőoktatási Kerekasztal résztvevői támogatják a hallgatói juttatások új rendszerét. Eszerint tanulmányi ösztöndíjban az államilag támogatott hallgatók legfeljebb ötven százaléka részesülhet, a rászoruló hallgatók rendszeres szociális ösztöndíjat kaphatnak. A javaslatot ma tárgyalja a kormány.

A felsőoktatás globális piac, amelyben Magyarországnak helye és szerepe van. Olyan együttműködésben köteleztük el magunkat, amely egy korszerű és modern felsőoktatást tűzött ki céljául – fogalmazott Hiller István, amikor a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevői aláírták a hallgatói juttatások új rendszeréről szóló nyilatkozatot. Az oktatási tárca vezetője a tervezetet szociálisan érzékenynek, kiszámíthatónak, a minőséget elismerőnek nevezte. A háttéranyag szerint az idén felvételt nyerő hallgatók 2008 szeptemberétől fizetendő képzési hozzájárulása, azaz tandíja – alapképzésben évi 105 ezer, mesterképzésben évi 150 ezer forint – a felsőoktatási intézmény el nem vonható bevétele. Ennek legalább egyharmadát, legfeljebb ötven százalékát a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő hallgatók támogatására kell, a fennmaradó részt pedig az intézmény fejlesztésére lehet fordítani. A költségvetés által biztosított hallgatói normatíva – jelenleg 116 500 forint – 35-40 százaléka szociális alapú, ötvenkilenc százaléka teljesítményalapú támogatásra fordítható. A képzési hozzájárulás bevételének ötven százaléka teljesítményalapú támogatásra adható. A hallgatók a második félévtől tanulmányi ösztöndíjban részesülhetnek, amelynek minimuma a hallgatói normatíva öt százaléka. Tanulmányi ösztöndíjban az államilag támogatott hallgatók legfeljebb 50 százaléka részesülhet. A rászoruló hallgatók rendszeres szociális ösztöndíjat kaphatnak, ennek összege a hallgatói normatíva 10, illetve 20 százaléka. A szociális támogatás mellett belép az alaptámogatás, amelyet az első évfolyamosok kaphatnak, az összege egy alkalommal maximum mintegy 60 ezer forint lehet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az aláírás alkalmával hangsúlyozta, az új rendszer alapvetően szociális és teljesítményi szempontokat követ, így a következő tanévtől azok a hallgatók, akik nehéz sorsúak és jól tanulnak, jobban járnak mint az idén. – Kiderül az is, hogy nem csupán az államnak van felelőssége a felsőoktatás működtetésében, hanem közvetlen felelősséggel bírnak a hallgatók is, s ezt „hozzájárulás fizetésével kifejezhetik” – közölte a kormányfő.