Készen áll az APEH a vizsgálatokra

Ma teszi közzé az APEH az idei évre tervezett tízezer vagyonosodási vizsgálat legfontosabb alapelveit. Az már most tudható, hogy elsősorban olyan magánszemélyek számíthatnak a revizorok látogatására, akik az adóbevallásukkal nem tudták megfelelően alátámasztani a meggazdagodásukat.

A tavalyi 800 ellenőrzés után az idén tízezer vagyonosodási vizsgálatot folytat az APEH, amely ma ismerteti az adóellenőrzésekkel kapcsolatos alapelveit. Az szintén ma válik publikussá, hogy kik számíthatnak az adóhatóság fokozott figyelmére, ám annyit már most tudni lehet, főként olyan magánszemélyeknek kell felkészülniük az ellenőrök kérdéseire, akik az adóbevallásukkal nem tudták igazolni a meggazdagodásukat. A megnövekvő ellenőrzési igények miatt az APEH 500 fővel bővíti munkatársai számát, az ehhez szükséges forrásokat az idei költségvetés garantálja a hivatal részére. A vagyonosodási vizsgálatok elvégzése csaknem hárommilliárd forintba kerül az idén. Az adóhatóság november végéig 161,7 milliárd forintnyi büntetés kiszabásával segítette a költségvetés helyzetét: a feltárt, be nem vallott adóösszeg után összesen 96,5 milliárd forintnyi adóbírságot és 61,7 milliárd forintnyi késedelmi pótlékot szabott ki, az egyéb adókötelezettségek – így például a számlakiállítással vagy a foglalkoztatási bejelentéssel kapcsolatos teendők – elmulasztása miatt pedig 3,5 milliárd forint értékben állapított meg mulasztási bírságot.
Ahogyan arról lapunk korábban beszámolt, a vagyongyarapodási ellenőrzés során az adózónak számot kell adnia a vizsgált időszakban történt ingatlan- és gépkocsivásárlásokról, valamint az igénybe vett nagyobb értékű szolgáltatásokról, így a luxusutakról vagy egyéb luxuscikkek vásárlásáról is. A vizsgálatnál az APEH-nak nehézkes megfelelően ellenőrizni a magánszemély induló jövedelmi helyzetét, ha azonban a vizsgált személy arra hivatkozik, hogy vagyonát az ötéves elévülési idő előtt szerezte, akkor állítását hitelesen kell bebizonyítania. Az adóhatóságnak joga van ellenőrizni a vizsgálat alá vont adózó számlaforgalmát is, ami a legtöbb esetben megfelelően mutatja az életvitelt. A jövedelem eltitkolása esetén nem csupán az adót kell utólag megfizetni, hanem az adóbírságot is, amelynek mértéke a főszabály értelmében az adóhiány 50 százaléka.