Koalíciós kalickába zárva

Az SZDSZ-ben Kóka János képviseli azt a kontinuitást, ami a párt demokratikus ellenzéki hagyományaiból fakad – ezzel a kacajfakasztó állítással próbálta meg népszerűsíteni Rajk László Kóka Jánost. Az SZDSZ elnökjelöltségét fontolgató politikust eddig leginkább a Lendületben a gazdaság! kabaréba illő hazugságmaszlag és a pannon puma kifejezés szellemi atyjaként ismerte a közvélemény, aki leginkább Gyurcsány Ferencnek köszönheti kétes politikusi karrierjét, semmint közigazgatási vagy közgazdasági szaktudásának.
Rajk László az előző évtizedben időről időre váratlanul a semmiből bukkan fel a politikai közéletben. Legutóbb az önkormányzati választáson az SZDSZ fővárosi listájának második helyére írták fel húzónévnek, hogy azután szinte azonnal elhúzzon a semmibe. Lehetséges, hogy most Kóka izent, hogy soványka a regimentje. Rajk László leginkább állami és önkormányzati megrendelésekre dolgozó építészként ismert, például a Lehel téri piac ötletdús építészeti megoldásaival, illetve a veszprémi ’56-os emlékműnek készült alkotásával kápráztatott el bennünket. Most ismét a politika porondjára lépett, hogy egy kis hátszelet adjon Kóka Jánosnak Fodor Gábor ellenében. Úgy látszik, az SZDSZ-ben ma olyan állapotok uralkodnak, hogy Fodor már nem képviselheti azt a kontinuitást demokratikus ellenzéki hagyományokkal, mint Kóka. Végtére is a nyolcvanas évek végén Fodor csak a bőrét vitte a vásárra, és nem a csekkfüzetét, azért, hogy évekkel később az ellenzéki örökségünk másik reprezentánsa, Magyar Bálint kistafírozhassa Kókánkat jó kis zsíros állami megrendelésekkel. Kár lenne tagadni, bizony így kaszálhatta Kóka a milliárdjait.
Rajk a tévében azt mondta: „Nem állja meg a helyét az az állítás, amely szerint ha valaki gazdag, akkor nem törődik a szegényekkel.” Már hogyne törődne a meggazdagodott Kóka a szegényekkel! Még a vasúti szárnyvonalakat is felszedte, hogy ne kelljen a szegény falusi parasztnak a drága vonatjegyre költeni a pénzét. Sőt a befizetett adójából jut arra is, hogy milliárdokkal támogathassa Kóka a munkahelyteremtő koreai multit. Rajktól tudjuk azt is, hogy Magyar Bálint is Kókát támogatja. Ki mást is támogatna? Fodornak volt Elendere vagy Kókának? Legalább a kormányzati tényezők fogjanak már össze a balga elvhű liberálisokkal szemben.
Rajk azt mondja: Kóka „dinamikus, csinálós ember”. Nem egy becsinálós alkat, igazi pannon puma. Láttam a Szulák-show-ban. Meggyőző volt. Konrád György is Kóka mögött van, Haraszti Miklós is. Ha az SZDSZ-ben Konrád van vele, kicsoda ellene? És még a kendermagosok fel sem iratkoztak a Kókát támogatók listájára – a demokratikus ellenzéki hagyományokkal való kontinuitás jegyében. Pető Iván is Kóka-párti természetesen. És tegnap reggel, mit ad isten, őt is behívták a Nap-keltébe. „Nem biztos, hogy Fodor Gáborra van szükség (…), más típusú, pragmatikusabb vezetőt” kíván a mostani helyzet – nyilatkozta. És egyes sajtóhírek szerint várhatóan Kóka János mögött sorakozik fel Kuncze Gábor leköszönő elnök, sőt Horn Gábor is.
Figyelemre méltó, hogy a társaság nagy része vagy kormánytag miniszterként vagy államtitkárként vagy korábban, a Horn-kormány idején vállalt ilyen szerepet. Kuncze Gábor például az önkormányzati területért is felelős belügyminiszter volt, amikor 1996-ban Rajk László lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról. Állítólag azért, mert így akart tiltakozni a kormányszinten megvalósult korrupciós Tocsik-botrány miatt, amibe éppen Pető Iván elnöksége alatt keveredett bele az SZDSZ, lejáratva azt a bizonyos kontinuitást. Lám, Fodornak az ügyhöz semmi köze nem volt, és még ő akar SZDSZ-elnök lenni?
Mivel Fodor egy nyilatkozatában leszögezte, hogy szerinte az SZDSZ elnöke nem lehet a kormány tagja, Rajk a Nap-keltében fontosnak tartotta elmondani, hogy „nem szükségszerű, hogy aki pártelnök, ne lehessen kormánytag”. Úgy látszik, egyáltalán nem zavarja őt, hogy az SZDSZ elnökének, ha történetesen Kóka Jánosnak fogják hívni, Gyurcsány lesz a főnöke a kormányban. Mert az nehezen hihető, hogy ez a „csinálós ember”, ez a százmilliárdokat mozgató gazdasági miniszter ilyen posztot felcseréljen pártelnöki székre. Képzeljék el azt a helyzetet, hogy a rendszerváltó SZDSZ elnöke a kormányban beosztottja lesz az egykor Dialógus-üldöző kiszkábésnak, aki ha elégedett a kontinuitás munkájával, akkor megsimogatja a buksiját, és megjutalmazza, ha pedig elégedetlen, akkor a nyilvánosság színe előtt jól megdorgálja. És nem kap jutalmat.
Rajknak egyébként igaza van, volt már rá példa, hogy egy párt elnöke miniszteri feladatot vállalt. Torgyán Józsefnek hívták. Hillerről nem is szólva.
Kóka állítólag még nem döntötte el, elindul-e, a Hírszerző értesülései szerint jelöltségének feltétele, hogy „a jogászok, politológusok, gazdasági szakemberek által készített »pártaudit« kellő támogatásra találjon az SZDSZ-en belül”. Lehet, hogy Rajk tévészereplése is a pártaudit része volt, mindenesetre a tévéalakításról szóló tudósítás már ott díszeleg Kóka honlapján.
Fodor Gábor az eddigi hírek szerint többek között Béki Gabriella, Bőhm András, Gulyás József, Ungár Klára, Bauer Tamás, Bozóki András, Szent-Iványi István és Kis Zoltán támogatására számíthat az ismertebb SZDSZ-es politikusok közül. Egyikük sem kormányzati tényező. Kérdés, így vajon lesz-e akkora befolyásuk a szavazó küldöttekre, mint a kormányzati háttér kontinuitását maga mögött tudó kemény mag támogatottjának. Molnár Lajosról még nem tudni, melyik elnökjelöltet favorizálja. Bizonyára Kóka Jánost. Hiszen ő is megszállottként sikeresen hajtja végre a reformot, valószínűleg nagyon népszerű a pártban.
Elemzők egybehangzóan állítják, ha Fodor vezetné a jövőben az SZDSZ-t, ugyanúgy bennmaradna a párt a koalícióban, mint ha Kókát választanák meg.
Ugyanúgy folytathatná Molnár Lajos az egészségügy szétverését, mint eddig, Kóka ugyanolyan erős támasza lenne Gyurcsánynak, mint korábban volt, Demszky is ugyanúgy a saját kénye-kedve szerint intézhetné a főváros ügyeit, mint eddig, feltéve, ha továbbra is tekintettel lesz a holdudvar igényeire. Lényegében alapjaiban semmi nem változna, csupán annyit érzékelnénk, hogy az SZDSZ elnöke már nem nyújt erkölcsi támaszt a törvénysértő rendőri attak után Gergényi Péternek, a következő választásokat szem előtt tartva kritikát is képes mondani a kormány átgondolatlan gazdaságpolitikája miatt, sőt síkraszáll a tiszta közélet megteremtéséért.
Ennél több egy Fodor vezette SZDSZ-től sem várható. Ugyanakkor az eddigi tapasztalataink azt mutatják, ha Kóka lesz az SZDSZ elnöke, az őt támogató csoport akár a demokratikus ellenzéki időkben gyökerező liberális alapelvek sutba dobása árán is ragaszkodni fog a koalíció fennmaradásához; a Fodor körül gyülekező társaságtól legalább arra lehet számítani, hogy nem engedik meg kiadni – még gumilövedékkel sem – a sortűzparancsot, ha véletlenül fel merne lázadni ellenük a nép.