Közös lobbi a horvát tagságért

Bécs és Budapest közösen támogatja Horvátország egyéni elbírálás alapján történő csatlakozását az Európai Unióhoz. Ausztria közre fog működni a Budapesten megrendezendő Nyugat– Balkán konferencián is, ahol Magyarország a politikai, gazdasági átalakulás terén szerzett tapasztalatait osztja majd meg a térség államaival, a sokéves uniós háttérrel rendelkező Ausztria pedig a csatlakozásra való felkészítésben tud segítséget nyújtani a találkozó résztvevőinek – nyilatkozta lapunknak minapi budapesti tárgyalásai után Barbara Prammer, a kétkamarás osztrák parlament nemzeti tanácsának elnöke.

A környezetvédelemben tervezett együttműködést és a családon belüli erőszak ellen indított közös magyar–osztrák kampányt emelte ki Szili Katalinnal folytatott megbeszélésének legfontosabb pontjaiként Barbara Prammer. Mint aláhúzta, legfőbb szándéka, hogy a Heiligenkreuzba tervezett szemétégető, illetve a Rába habzásának ügyében parlamenti szinten is elősegítse a megegyezést. Meggyőződése, hogy a mostani problémák a nemzetközi, az európai és az osztrák szabályozásoknak megfelelően rendeződnek majd. „Ausztria híres felszíni vizeinek tisztaságáról, ezért is fogom kiemelt figyelemmel követni a Rábával kapcsolatos történések alakulását”, fogalmazott az osztrák politikus.
A határ menti térségre vonatkozik az osztrák és a magyar állam közötti ingázói egyezmény, amelynek értelmében az érintett megyék lakói közül 2006-ban 2200 fő, míg a gyakornoki egyezmény alapján 1800 fő kaphat munkavállalási engedélyt Ausztriában. Arra a kérdésre, tervezik-e a korlátozások feloldását, vagy legalább a keretszámok növelését, Barbara Prammer elmondta, a munkavállalókra vonatkozó kvótát Bécs évről évre emelni szokta. Mint hozzátette, Ausztria 2009-ben nyilatkozni fog arról, hogy feloldja, vagy az eredetileg tervezettek szerint 2011-ig fenntartja a korlátozásokat. Megjegyezte, tisztában van azzal, hogy jelenleg is dolgoznak magyarok munkavállalási engedély nélkül Ausztriában, például az egészségügy területén, s Bécs szemmel tartja a szabályozás rendszerét és annak hatásait.
Az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott Románia és Bulgária kapcsán a politikus kitért arra, hogy a két új tagállam gazdasági versenyképessége gyorsan növekszik, azonban a munkabérek terén ennek ellenére még mindig jelentős különbségek tapasztalhatók a régebben, illetve újonnan felvett országok között. Ezért alkalmaznak a közösség egyes államai átmeneti halasztást a munkaerő szabad áramlásának elvével kapcsolatban.