Lapunk úgy tudja, a szóban forgó tervezetet egy Szilvásy György által felállított munkacsoport dolgozta ki, amelyben szerepet kaptak olyan egykori főtisztek és tábornokok is, akik tagjai voltak a hírhedt III-as főcsoportfőnökségnek, a Kádár-rendszer egykori elhárító szervének. A háttértanácsokat azonban a Gyurcsány Ferenc rokonságához köthető magánnyomozó cégekben érdekelt biztonsági szakemberek adták az átalakításokhoz.
A kormány közeli szakértők koncepciója alapján összevonnák a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat, és a kancelláriaminiszter felügyelete alá tartozó Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) irányítása alá helyeznék a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát, illetve a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet is. A tervezet szerint a Katonai Felderítő Hivatal az Információs Hivatal (IH), a Katonai Biztonsági Hivatal pedig az NBH keretein belül működne a jövőben – vagyis egy hírszerzése és egy elhárítása lenne Magyarországnak – és ezeket szolgálná ki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. Ez több mint ezer fő elbocsátásával, áthelyezésével járna együtt, miközben rövid távon néhány milliárd forint megtakarítást hozna az államnak.
Mint ismert, az NBH és az IH már tavaly a kancelláriaminiszter felügyelete alá kerültek, és Szilvásy felügyeli a maffiatevékenységek elhárításával foglalkozó Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ munkáját is. Az átalakítással a katonai titkosszolgálatok felügyelete is Szilvásyhoz kerülne Szekeres Imre honvédelmi minisztertől.
*
A titkosszolgálatok összevonásáról javaslatot készítő munkacsoportban információink szerint részt vett Vidus Tibor vezérőrnagy, aki az NBH főigazgatója volt a Horn-kormány idején, Somogyi Tamás a Horn-kormány titokminiszterének nagy hatalmú kabinetfőnöke, Mórocz László, aki Tóth András nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő egykori szocialista államtitkár kabinetfőnökeként dolgozott, Szővényi György, az állambiztonság III. főcsoportfőnökségének egykori vezetője, Pallagi Ferenc volt titkára, Finszter Géza rendőr ezredes, valamint Paicsics József ügyvéd, a III-as főcsoportfőnökség volt ezredese is. Információink szerint a háttérből több olyan tanácsadó is beleszólt az új koncepcióba, akik Gyurcsány Ferenc rokonságához köthető biztonsági cégek szakemberei.
A Szilvásy és Gyurcsány befolyása alatt tevékenykedő szakértői testület elképzeléseivel azonban nem ért egyet az MSZP számos biztonságpolitikai szakértője, és a Honvédelmi Minisztérium sem támogatja az összevonásokat. A katonai titkosszolgálatokat az ellenzők szerint mindenképpen külön kell kezelni a polgáriaktól, hiszen számos feladatot nem bízhatnak „civilekre” a katonák helyett. A NATO például a minősített információinak a védelme miatt nem is tárgyalt eddig polgári szervezetek vezetőivel. A katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál ráadásul eddig is folyamatos volt a létszámleépítés, ami az összevonásokat követően a szervezetek több nyelven beszélő, szakértői gárdájának szinte teljes leépüléséhez vezethet, arról nem is beszélve, hogy a honvédségnek egyre több missziós feladatot kell ellátnia. Sokak szerint erre vezethető vissza a katonai hírszerzés, a Katonai Felderítő Hivatal főigazgatójának hirtelen lemondása is. Morber Ferenc december közepén egyes vélemények szerint azért adta át hivatalát helyettesének, mert nem kívánt asszisztálni a szervezet további leépítéséhez. Más források szerint az összevonások miatt a nyugállományból „visszajáró” vezetőnek egyébként is ajtót mutattak volna, ahogyan megrendülhet a pozíciója Stefán Gézának, a Katonai Biztonsági Hivatal nyugállományú vezetőjének is, ha sikerül átverni a parlamenten a kormány javaslatát.
Felmerülhet, hogy a katonai felderítés valamilyen formában mégis megmarad a honvédségi feladatok ellátására szorítkozó szervezetként, és ezt Morber Ferenc utóda, Madarász Károly vezetné. Katonai körökben mindenesetre kisebb derültséget keltett, hogy Morber Ferenc arra hivatkozott a lemondásakor, hogy ideje átadni a stafétabotot a fiataloknak, hiszen Madarász Károly is már idősebb vezérőrnagy, aki 1975 óta tagja a tisztikarnak. A katonai nemzetbiztonsági szervezetek létszámcsökkentéséről Szekeres Imre honvédelmi miniszter adott ki utasítást novemberben, de azt nem tudni, hogy ez már előkészítése-e a kormány által tervezett átszervezéseknek, mert ez a dokumentum nem nyilvános, minősített iratnak számít.
Az összevonások a szakemberek szerint több gondot is jelenthetnek a szolgálatok működésében. Néhányan aggályosnak tartják, hogy a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet nem szakminiszter irányítja a jövőben, hiszen ez a testület foglalkozik a NATO minősített információinak biztonsági védelmével.
Veszélyes a szakemberek szerint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának integrálása is, hiszen a szervezet a rendvédelm állomány által elkövetett jogsértő cselekményeket hivatott felderíteni. Ezeknél a jogsértéseknél azonban mind több olyan bűnöző kerül látótérbe, akik tudatosan építenek kapcsolatot a rendvédelmi szervek tagjaival, és köthetők bizonyos politikai körökhöz is.
A katonai titkosszolgálatok sorsára jutott – vagyis a honvédelmi minisztertől a MeH-hez került – júliusban a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal is, amely többek között a titkos rádiós információátadás engedélyezésével és ellenőrzésével foglalkozik.
A Szilvásy-csoport javaslatának megvalósításához módosítani kell a nemzetbiztonsági törvényt, amely kétharmados többséget igényel. Szilvásy azonban forrásaink szerint arra készül, hogy az előterjesztés idején egy 2000-ben megrendezett Fidesz-konferenciára hivatkozik, ahol a jelenlegi ellenzék prominens képviselői is a szolgálatok összevonása mellett foglaltak állást.
origo.hu
Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!
