Mégis lesz kihívója Gyurcsánynak?

Miközben a szinte teljes egészében Gyurcsány Ferenc befolyása alá került MSZP-elnökség a leendő pártvezető jogosítványait erősítené centralizációs terveivel, formálódik az ellentábor, amely a februári kongresszuson szembemehetne a miniszterelnöki elképzelésekkel. Ha Gyurcsányt pártelnökké választják, azzal bebetonozná miniszterelnöki pozícióját is – vélik sokan az MSZP-ben.

Minden fórumon arról beszélnek az MSZP-ben, hogy a párt képtelen ellenállni Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elképzeléseinek, a politikus februárban ellenjelölt nélkül átveszi a párt irányítását és centralizációt hajt végre. Lendvai Ildikó frakcióvezető tegnap a köztelevízióban Szili Katalin házelnök korábbi nyilatkozatával szemben kijelentette: Gyurcsány nem akarja elfoglalni a pártot, „elvileg lehet kihívója az MSZP elnöki posztjáért, de komoly esélyt nem látok rá”.
Ezzel szemben lapunk szocialista körökből úgy értesült, formálódik egy komoly erőkből verbuválódott belső hatalmi ellenpólus, amely szembemenne a kormányfői elképzelésekkel. Úgy tudjuk, több MSZP közeli üzletember készül szövetséget kötni a párt olyan meghatározó érdekcsoportjaival, mint például a baranyai lobbi, amelynek soraiban található mások mellett Szili Katalin. A mindig is a kormányfő ellenlábasának tartott házelnök egyelőre lebegteti az elnökségért való indulását.
*
Jelenleg ugyan a pártpénztárnoki posztról való döntés is kongreszszusi hatáskör, ám az új alapszabály-tervezet így fogalmaz: „A kongresszus esetében szakítani kell azzal a felfogással, hogy a legfőbb döntéshozó szerv bármilyen döntést meghozhat. (…) Az elnökségnek határozottabb irányítási szerepet kell vállalni a párt általános politikai és operatív irányításában.” Továbbá: „Át kell tekinteni a kongresszuson megválasztott tisztségviselők teljes körét, összetételét”, vagyis azt, hogy kit válasszanak a küldöttek és kit nem.
A Gyurcsány-ellenes tömörülés részese lehet Szekeres Imre elnökhelyettes is, akinek posztját egyszerűen eltörölné a pártvezetés, hogy helyette Juhász Ferencnek (ő élvezi a kormányfő bizalmát) hozzanak létre ügyvezető elnöki tisztséget. Helyi és területi szocialista szervezetek érdekeit sértheti a munkaanyag azon passzusa, amely szerint „előzetes egyetértési kötelezettséggel” hozhatnak csak döntést a jövőben, amennyiben pedig az országos vezetés támogatása nélkül munkálkodnak, szankciókkal (bevezetnék az érvénytelenítés, semmiség intézményét) számolhatnak.
A választási rendszerhez való alkalmazkodás jegyében dönthetnek arról (amennyiben biztosítani tudják a kétharmados támogatást, amit egyébként informátoraink nem minden esetben garantálnak), hogy a helyi szervezetek kötelezően választókerületi társulásokat hozzanak létre. Kiemelt feladatuk lenne az együttműködés a hozzájuk tartozó helyi civil szervezetekkel, kamarákkal, szakmai, érdek- és városvédő egyesületekkel.
A kormányfő befolyásának erősödését jelentené a 13 fejezetes tervezetnek az a része, amely szerint az elnökségi tagok és tisztségviselők tevékenységét az MSZP elnöke irányítja majd, szakmai, politikai kérdésekben kibővített elnökség dönt, ennek tagjai kiválasztását azonban szintén az elnök javasolja. Létrehoznák az úgynevezett Szociáldemokrata Alapértékek Bizottságát is, ez elemezné és meghatározná a főbb társadalompolitikai, valamint pártpolitikai folyamatokat, és javaslatokat tenne azok szakmai és politikai tartalmának meghatározására, a lehetséges teendőkre. – A bizottság létszáma 5–9 fő, amelynek tagjait az MSZP elnökének javaslata alapján az elnökség kéri fel.