Azért Thürmer Gyula is tud jókat mondani. Minap például úgy nyilatkozott a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke, hogy semmi jót nem ígér a Magyar Szocialista Párt februári kongresszusa, amelyen valószínűleg Gyurcsány Ferencet választják pártelnöknek. (Bizonyára igaza van.) Thürmer szerint „nem egy megtépázott tekintélyű, neoliberális gazdaságpolitikát folytató vállalkozót kellene az MSZP új elnökének választani, hanem egy igazi baloldali politikust”. Stimmel.
A kommunistáknak is lehetnek jó észrevételeik – legtöbbször az lát a legtisztábban, aki kívülről figyeli az eseményeket. (Márpedig Thürmerék alaposan kívül vannak, a legutóbbi választásokon még az állami támogatáshoz szükséges egy százalékot sem sikerült elérniük.)
Azt is mondja a munkáspárti vezér, hogy a szocialisták a jelek szerint nem tanultak az elmúlt hónapokból, nem vonták le a személyi és a politikai következtetéseket. Ez annyit tesz, nem rúgták ülepen Gyurcsányt, aki ezen felbuzdulva immáron császári ambíciókat dédelget. És ez őrület – de ezt már én teszem hozzá –, miniszterelnökünkből kibújt a Néró…
Akkor most hogyan is vagyunk? Szeretni kell Thürmeréket? Vagy csak arról van szó, hogy savanyú a szőlő? Hiszen a kettészakadt hajdani MSZMP-ből a Gyurcsány-féle „ügyes” ifjúkommunisták vitték el a velős csontot, a munkáspártiaknak pedig csak a sarló meg a kalapács maradt.
origo.hu
Ez a KRESZ-szabály sokaknál kiverte a biztosítékot
