Reform igen, tandíj nem

A felsőoktatás reformjával egyetért, ám a tandíj bevezetését a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kezdettől fogva ellenezte. A HÖOK Szegeden, Pécsett, Debrecenben, illetve Budapesten is tiltakozó tüntetéseket szervezett; a megmozdulásokat számos civil szervezet támogatta.

A HÖOK álláspontja szerint az európai felsőoktatás eszmei alapjaitól, hagyományaitól és történetétől idegen az állami finanszírozású képzések költségei egészének vagy egy részének a képzés ideje alatt vagy azt követően a hallgatókra hárítása. A magyar felsőoktatásban először strukturális és finanszírozási reformokra van szükség, s ezt követően merülhet fel, hogy ehhez a hallgatóknak milyen formában kell esetleg hozzájárulniuk – véli a szervezet, amely tavaly október 5-ig várt nyilvános ígéretet a tandíj felsőoktatási törvényből való törlésére az oktatási tárcától. Mivel ez nem történt meg, a HÖOK az ország több nagyvárosában, így Szegeden, Pécsett és Debrecenben, illetve Budapesten is tiltakozó tüntetéseket szervezett. A legnagyobb, fővárosi akcióra több ezer diák érkezett, noha több vidéki egyetemen tömegesen írattak zárthelyi dolgozatokat a hallgatókkal, hogy ne tudjanak felutazni a tandíjellenes tüntetésre. A HÖOK-hoz olyan információk is eljutottak, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetemen néhány tanár a nem látogatásköteles előadáson is jelenléti ívet írt, azzal fenyegetve a hallgatókat, hogy a tüntetés miatt hiányzók nem kapnak jegyet a félévükre.
Sokan „Mondj nemet a tandíjra!” feliratú pólót viselnek, és többek közt „Miniszter úr, várja önt a katedra!”, „Lenin-kormány: tanulni, tanulni, tanulni; magyar kormány: fizetni, fizetni, fizetni” feliratú transzparenseket tartottak a budai Várban lévő megmozduláson. Színvonalas, minőségre épülő, értékes diplomát adó, az adófizetők pénzét ésszerűen és hatékonyan felhasználó felsőoktatást akarunk, és azt, hogy nélkülünk rólunk ne döntsenek – hangsúlyozták a felszólalók. A demonstráción emlékeztettek, a tavaly februárban tartott Beszélgetések a felsőoktatásról elnevezésű rendezvényen a négy parlamenti párt oktatáspolitikusa – Almássy Kornél (MDF), Arató Gergely (MSZP), Sándor Klára (SZDSZ), Sió László (Fidesz) – arra a kérdésre, hogy megválasztásuk esetén tervezik-e a tandíj bevezetését a felsőoktatásban, mindannyian határozott nemmel feleltek. Az új kormány beiktatását követően viszont az új miniszter, Hiller István bejelentette a fejlesztési részhozzájárulás, azaz a tandíj bevezetésének szándékát. A HÖOK támogatná a felsőoktatás reformját, ám szerinte a kormányzati tervekben nincs szó sem szerkezeti, sem makroszintű változtatásokról. Csak egy dolog biztos: a tandíj bevezetése, amit a szervezet ennélfogva a további pazarlás finanszírozásának tart.
A hallgatói érdekképviseletet a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Liga, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete, valamint az Ifjú Humanisták a Békés Jövőért nevű szervezet is támogatta.