Román euróelőny hazánkkal szemben

Egyre valószínűbb, hogy nemcsak a hazánkkal egy időben csatlakozott országok, de Románia is előbb vezeti be az eurót, mint hazánk. A JP Morgan nemzetközi befektetőház szerint Románia Magyarországnál két évvel korábban csatlakozhat az euróövezethez.

Míg a magyarországi euróbevezetést a nemzetközi befektetőházak és hitelminősítő intézetek 2014 előtt nem tartják reálisnak, Románia euróövezeti csatlakozására 2012-t értékelik a legvalószínűbb időpontnak, sőt az alacsony román államháztartási hiány és államadósság miatt egyes elemzők a 2011-es dátumot sem zárják ki. A Román Nemzeti Bank (BNR) által szervezett, tegnap véget ért pénzügyi konferencián Andrew Crockett, az amerikai JP Morgan Chase International befektetési bank igazgatója a román gazdaság állapotát értékelve így fogalmazott: Romániának még öt–hét évig kell folytatnia az infláció csökkentésére és stabilizálására irányuló erőfeszítéseit az euró bevezetése előtt. Crockett szerint az euró bevezetése megfelel a román pénzügypolitika realitásának. A BNR hivatalos álláspontja, hogy az egységes uniós valuta bevezetésére legkorábban 2012-ben kerülhet sor. A jegybanki álláspontot támasztja alá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank legutóbbi előrejelzése is, amely a román gazdaság euróérettségét 2011–2012-re valószínűsítette. Hasonló eredményt mutatott a Reuters hírügynökség decemberi nemzetközi elemzői felmérése is, amely szerint valamennyi új uniós tagállam, beleértve a most csatlakozott Bulgáriát és Romániát is, előbb vezeti majd be az eurót, mint Magyarország.
Ismeretes: decemberben nagy visszhangot váltott ki a román jegybank egyik vezetőjének kijelentése, Valentin Lazea ugyanis azt mondta: öt év múlva az egy főre vetített GDP tekintetében Románia meg is előzheti Magyarországot. Lazea azzal indokolta állítását, hogy Románia a külföldi befektetők egyik kedvence, s a kelet-közép-európai térség átlagát lényegesen meghaladó gazdasági növekedést produkál, míg Magyarország egyre kevésbé tűnik vonzónak a befektetők szemében, többek között a GDP tíz százalékát is elérő költségvetési hiány miatt.