Szakiskolák végnapjai

Halálra ítéltek húsz budapesti szakközépiskolát a kilencvenötből. Mintegy ötven intézményben szűnik meg a szakoktatás szeptembertől, emellett 15-20 új képzőközpont jön létre – ez utóbbi a virágnyelvet mellőzve összevont iskolákat jelent. A szakközépiskolák vezetőit hivatalosan nem tájékoztatták, csak háttérbeszélgetésen értesültek.

Ugyan konkrét döntés még nincs, pontosan mennyi és melyik intézmény látja kárát az intézkedéseknek, az arányszámokat már megerősítették. Budapest honlapjára már korábban felkerült egy a Gazdasági Kutató Intézet által kidolgozott szakmai javaslat a költségvetés koncepciójára, ami 15-19 iskola megszüntetésével négymilliárd forint megtakarítást kalkulál.
– A szétaprózott, munkaerő-piaci szempontból alacsony hatékonysággal működő szakképzési rendszer a tavaly júniusban jóváhagyott stratégia szerint alakul át – tájékoztatott Germánné Vastag Györgyi, a fővárosi önkormányzat oktatási bizottságának elnöke. Elmondta, a változtatás célja, hogy visszaadja a magyar szakképzés versenyképességét, illetve lehetővé tegye az érkező, körülbelül 7-9 milliárd forintos uniós források megfelelő felhasználását. Az összevonások fő indokaként azt jelölte meg, hogy iskolánként csak 153 gyerek tanul átlagosan, valamint osztályonként minden harmadik férőhely üres. Közölte, a költségvetési kényszer miatt kellett felgyorsítaniuk a rendszer átalakítását.
John Emese, a bizottság SZDSZ-es alelnöke kifejtette, az új rendszerben a szakiskolák a szakmacsoportok alapozását, az orientáció segítését látják el – ebből lenne mintegy ötven –, a húsz képzőközpont pedig teljes szakmai képzést biztosít majd érettségi után. John kijelentette, gyerekközpontú stratégiát dolgoztak ki. A pedagógusok közül viszont becslések szerint több mint félezer válhat nyár után munkanélkülivé.
A tervek alapján a februári közgyűlésre terjesztenék be a javaslatot, melyet tavasz utánig kívánnak elfogadtatni. Kucsák László, az oktatási bizottság fideszes alelnöke úgy véli, mivel rengeteg diák és tanár sorsáról van szó, kiérlelt döntésre, nem pedig ilyen felgyorsított, elhamarkodott folyamatra van szükség. Hozzátette, a legnagyobb probléma az, hogy ők semmilyen konkrét tájékoztatást nem kaptak arról, mit tartalmaznak az egyeztetések. Mint mondta, a Fővárosi Oktatási Érdekegyeztető Tanács e heti ülésén szó sem esett a kérdésről, és semmiféle szakmai egyeztetés nem előzte meg a bejelentést.
– Bizonytalanság uralkodik az ágazatban, pontos információra van szüksége a frakciónak és az intézményeknek – emelte ki Kucsák. Törvény szabályozza, hogy az iskolák épülete csak oktatási célra hasznosítható, de a fideszes politikus arról tájékoztatott, hogy a költségvetési koncepcióban található erre vonatkozó rész, amely lehetővé tenné akár az összevonások miatt szabaddá váló ingatlanok más célú értékesítését is.
Néhány érintett szakiskola vezetője megerősítette, hogy csupán a háttérből értesült intézménye várható sorsáról. Míg az önkormányzat arról számolt be, hogy a legnépszerűbb ágat, a vendéglátást változatlanul hagyják (pedig közleményük szerint „a gyerekek nagyrészt a szállodákban, éttermekben vannak gyakorlaton”, és nem az iskolapadot koptatják), az egyik kereskedelmi szakközépiskola neve elhallgatását kérő vezetőjének tudomása van a hozzájuk hasonló létesítmények összevonásáról.