Szakmai kritika a rendőrséggel szemben

Súlyos kritikai észrevételeket tett Vörösmarti Mihály nyugalmazott dandártábornok a szeptember–októberi rendőri intézkedéseket vizsgáló, a miniszterelnök felkérésére létrehozott bizottságnak készített jelentésében.

A pártállam idején működő Forradalmi Rendőri Ezred egykori parancsnoka, Vörösmarti Mihály által jegyzett dokumentum egyebek mellett megjegyzi, hogy a csapaterős tevékenység lényege a parancsok pontos és maradéktalan teljesítése. A rendőrségi törvény lehetővé teszi ugyan a parancsmegtagadást, de csak abban az esetben, ha az nyilvánvalóan törvénysértő. Vörösmarti ugyanakkor hozzáfűzi a dokumentumban, hogy „beláthatatlan következményei lennének, (…) ha alibiként lehetne ezt a lehetőséget használni”. Mint megállapítja, a csapaterős tevékenységek során nem az egyes rendőr felelőssége a domináns, hanem a „kötelékbe szervezett egység parancsnoka viseli a felelősséget az alkalmazott eljárásokért, az egyes rendőr tevékenységéért”. A volt dandártábornok véleménye szerint a „tömegoszlató rendőrség igazi ereje nem a kényszerítő eszközök alkalmazhatóságában, nem a gumibot, a vízágyú vagy a gumilövedék erejében, hanem az oszlatók fegyelmezettségében van”.
*
Az oszlató rendőröknek átlag feletti testi és pszichikai kondícióval kell rendelkezniük. Ellenkező esetben a rendőr az ellene irányuló agresszióra egyre eszkalálódó erőszakkal válaszol, reális ítélőképességét elveszíti, törvénytelen eszközök használatához folyamodik – áll a tanulmányban. Ráadásul kialakul az úgynevezett puha célpont jelenség is. Ekkor áll elő az a – számos videofelvétellel jól dokumentált – helyzet, amikor a rendőrök előítéletektől vezérelve a kisebb ellenállás irányába fejtik ki az erőszakot, ahelyett, hogy a rend helyreállítása szempontjából kiszűrendő személyekkel szemben mutatnának erőt. A dandártábornok megjegyzi: a tömegoszlatásban részt vevő személyek kiválasztása a parancsnokok feladata és felelőssége.
Túlzott erődemonstráció
A tanulmány az erő felmutatásának öt szintjét taglalja. A legenyhébb esetben a felszólításnak nem engedelmeskedő tömeget rendőrsorfallal kell kiszorítani. A következő szinten a passzív ellenállást tanúsító tömeggel szemben alkalmazható a rendőrbot és a lovas rendőr. A harmadik szint az aktívan ellenálló tömeggel szemben alkalmazható. Ennek során már akcióba vonható a vízágyú és a könnygáz is. A támadólag, de fegyvertelenül fellépő tömeggel szemben a fentieken, valamint a rendőrkutyákon túlmenően elektromos sokkoló is használható. A legsúlyosabb esetben, tehát ha a tömeg felfegyverkezve támad, bevethető a gumilövedék is. Ismeretes: október 23-án már a felszólításnak nem engedelmeskedő, de paszszív és fegyvertelen tüntetők ellen is könnygázt és vízágyút vetett be a rendőrség. A nem támadó, sőt viszszavonuló tömeggel szemben számos olyan eszközt alkalmazott a rendőrség, amely Vörösmarti szerint csak a támadó, fegyveres elemekkel szemben alkalmazható, például a gumilövedék. A dandártábornok idézi azt a jogszabályt is, amely szerint a felszólításnak nem engedelmeskedő tömeg minden résztvevője azonos elbírálás alá esik, a hangadókon kívül az „éppen arra járókat” érő atrocitás is jogos. A jelentés kiemeli ugyanakkor, hogy a rendőrségnek csupán egyetlen, nagyon rossz minőségű, 600 wattos hangágyúja volt. Ez az eszköz nem volt alkalmas a tömeg felszólítására, hiszen lényegében nem lehetett hallani. A tömeg ebben az esetben tehát nem tudta, hogy felszólították a terület elhagyására, tehát jóhiszeműen járt el, amikor nem oszlatta fel önmagát. Ez pedig felveti annak a lehetőségét, hogy a rendőrség súlyosan törvényt sértve, felszólítás nélkül verte szét a tüntetőket.
Szervezetlenség
A rendőrségi szakember a tanulmányban arra is kitért, hogy a hatóság szervezetlensége, a felelősségi körök tisztázatlansága, az eszközök alkalmatlansága és sok esetben szakszerűtlen alkalmazása együttesen vezettek a kezelhetetlen helyzetek kialakulásához. A rendőrség átalakításával, irányításával kapcsolatban – legsúlyosabb kijelentésként – a dandártábornok megállapítja: „A rendőrség egyre inkább a politika játékszerévé válik, a hatalmon lévő kormányok (…) a hatalmon maradást, a következő választások megnyerését elősegítő (…) változtatásokat kezdeményeznek, illetve fogadnak el.”
Megbélyegzés
Balog Zoltán (Fidesz), a parlament emberjogi bizottságának elnöke a sajtó képviselőinek elmondta: a Vörösmarti-tanulmány névtelen címről érkezett hozzá. A politikus szerint a hatalom és a média egy része is mindent megtesz azért, hogy a legfelsőbb politikai szintről irányított vizsgálatokkal szemben ne legyen elfogadható alternatív ellenőrzés. – Mindazok ellen, akik civil vagy politikai oldalról kinyilvánítják, hogy nincs valóságos tényfeltáró vizsgálat, folyik a kirekesztés, a megbélyegzés – mondta Balog. Akik a hivatalos, miniszterelnök által kezdeményezett vizsgálatokkal szemben vizsgálódnak és állítanak össze tényfeltáró anyagokat, „nem partiképesek, szélsőjobbosok, neonáci lapokban publikálnak, antiszemiták” – jellemezte Balog az egyebek mellett az ellene is megnyilvánuló támadásokat. Emlékezetes: Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság korábbi vezetője – aki éveken keresztül a jogerősen elítélt bűnözők jogaiért is kiállt – a minap a Magyar Narancsnak nyilatkozva kijelentette, hogy rendőri erőszakról csak a szélsőjobboldaliak beszélnek. Azt a Morvai Katalint pedig, aki az őszi eseményeket vizsgáló alternatív bizottságot vezeti, a kormánypárti Nap-keltétől kezdve az egész balliberális média antiszemitizmussal vádolja.
Gönczöl Katalin, a miniszterelnök által életre hívott vizsgálóbizottság elnöke a Vörösmarti-tanulmánnyal kapcsolatban elmondta: „A bizottság jelentése még nem készült el, e pillanatban tehát még senkinek a birtokában sem lehetnek hiteles szövegek.” Mint mondta, január 31-re készül el a jelentésük, és az elemzést várhatóan február első napjaiban hozzák nyilvánosságra. A bizottság elnöke azt írja: a jelentést január 31-én terjesztik elő, addig az ügyben nem kíván további nyilatkozatot tenni.