A nem túl szívderítő víziót az támasztja alá, hogy a Budapesten működő nagy, lakóházépítésben érdekelt ingatlanfejlesztő társaságoknak egyre kevésbé jelent piacot a magyar vásárló. Kinyílt a világ, az ingatlanközvetítőknek egyre jobb üzlet a potenciális vásárlókat külföldön keresni, olyanokat, akik megengedhetik maguknak a luxuskategóriájú otthonokat. A kereslet meghatározza a kínálatot, lakóingatlanok esetében a 100– 200 négyzetméternél nagyobb lakások iránt állandó az érdeklődés, azokat lehet jó eséllyel eladni.
Tavaly ősszel szinte véletlenül talált ilyen piacot az Engel & Völkers ingatlanforgalmazó Moszkvában. Az ottani milliomosok egyre jobban érdeklődnek a pesti luxuslakások iránt; olyanok vásárolnak, akik a 2008-as orosz választások utáni időkre számítva szeretnék biztonságban tudni pénzüket.
Mozsár István, az Engel & Völkers magyarországi kirendeltségének igazgatója elmondta, hogy a múlt év végén több orosz ügynökségnek tettek ajánlatot budapesti luxusingatlanokról. Az ajánlatokra reális kereslet ígérkezik Moszkvában, már meg is kötötték az első adásvételi szerződéseket, többnyire 250–300 négyzetméternél nagyobb budai luxusotthonokra. Ez a vásárlói kör a moszkvai milliomosok középrétegét jelenti, hiszen nem Londonban vagy Dubaiban értékesített, 10-20 millió dolláros luxusingatlanokról van szó. A Magyarországon megjelent moszkvai vásárlók a 2-3 millió dolláros lakások iránt érdeklődnek, amelyekből van kínálat a budai kerületekben.
Az orosz érdeklődés új, de például az izraeli nem. A londoni Jane’s kutatócsoport Foreign Report című kiadványában már évekkel ezelőtt rámutatott, hogy Magyarország népszerű célország az izraeliek számára. A háborús helyzet miatt egyre több izraeli távozik, többek között Magyarországra, de megnőtt az érdeklődésük a már szintén uniós Románia és Lengyelország iránt is.
Új típusú ingatlantulajdonosokról van szó, szemben az ír vagy a spanyol ingatlanbefektetőkkel, akik a főváros központi kerületeiben inkább a 80–150 négyzetméteres lakásokat keresik, amiből ötöt-hatot is megvásárolnak, majd kiadják albérletbe. A Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségének elnöke, Osadcow Gergely információi szerint továbbra is az V., a VI. és a XIII. kerület vonzó a külföldiek számára, de jó eséllyel találni nyugat-európai vagy izraeli vásárlót az I. és a II., valamint a XII. kerületben is, igaz, a budai kerületekben inkább a 150–250 négyzetméteres, két-három hálószobás ingatlanokra.
Olyan vásárlási hullámról, mint amilyen az ír volt, nem beszélhetünk – véli Osadcow Gergely. Németek, írek, spanyolok, elvétve ukránok kisebb lakásokat vásárolnak, majd bérbe adják őket. Nőtt viszont a kínaiak jelenléte, akik kifejezetten letelepedés céljából vásárolnak kisebb lakást Budapesten.
Stranyák József, a Magyar Ingatlan Tanács elnökének adatai szerint minden 100 budapesti lakásból 8-10 van külföldiek kezében (ez az arány még nagyobb Budapest luxusövezeteiben). Míg a magyarok vásárlóereje csökken, a külföldiek érdeklődése és vásárlói kedve állandónak tűnik az előző évekhez képest. A magyar ingatlanok még mindig olcsóbbnak számítanak a német, az ír, a spanyol vagy a brit kisbefektetőknek, mint az ottaniak.
– A kormányzati negyed talán felpezsdíti egy kicsit a piacot – reménykedik Karlik Imre, az Ingatlanosok Magyarországi Érdek-képviseleti Egyesületének elnöke –, bár a budapesti lakóingatlanok iránti magyar kereslet növekedéséről nem beszélhetünk. Az árakat az infláció határozza meg, talán a tervezett kormányzati negyed közelében található ingatlanokat kivéve, ahol 20-25 százalékos növekedésre számítani lehet. Ha változik is a helyzet a kormányzati negyed gerjesztette piacon, az iroda-, az üzlethelyiség- és a raktárpiacból sem a magyar érdekeltségű ingatlanbefektetők profitálnak, hanem sokkal inkább a külföldiek, miként történik ez a lakáspiacon is.
Az Ecorys felmérése szerint összesen 27 fejlesztő tudott száz lakásnál többet értékesíteni tavaly a fővárosban. Az eladási top 10-ben nagyrészt magyar és izraeli érdekeltségű fejlesztők találhatók, akik több projekttel vannak jelen a belvárosi társasházi és a zöldövezeti lakóparkpiacon is. Az első három cég közül kettő izraeli érdekeltség, a toplista harmadik helyezettje, az Autóker a főváros egyik legnagyobb lakóingatlan-fejlesztője. Befejezett beruházásainak értéke meghaladja a 24 milliárd forintot, folyamatban levő beruházásainak összértéke pedig 32,8 milliárd forint. Érdekeltségébe tartozik a Cézár ház, a Kleopátra ház, a Római-kert, a Marina-part, a Király-udvar, a Heléna ház, a Ház a Szinyei Merse utcában, a Gozsdu udvar, valamint a Léda ház. A cég 2000-től mind nagyobb hangsúlyt helyezett az iroda-, a raktár- és a lakóingatlan-fejlesztésekre, -bérbeadásra, illetve -üzemeltetésre. Ennek eredményeként a 3,3 milliárd forint saját tőkéjű Autóker Holding Rt. jelenleg több mint hetvenezer négyzetméter ipari hasznosítású (iroda, raktár és logisztikai központ) területtel rendelkezik, mely létesítményeit bérbeadással hasznosítja. Szintén izraeli érdekeltségű a toplista második helyezettje. A GB Európa Ingatlan Dandár Ingatlanfejlesztő Kft.-t 2005-ben alapította Benyakar Israel és a Gindi Group. Budapesten épülő, jelenlegi lakóparkprojektjei közé tartozik a Silverside, a Lőrincliget és a Ciprus Ház.
2006-ban több mint 4600 új lakást forgalmaztak Budapesten. Folytatódott az eddig is népszerű kerületek térnyerése. A vizsgált fejlesztők a legtöbb lakást a XIII. kerületben adták el, szorosan a XI. és a VIII. kerület előtt. A népszerű városrészek között szerepelt a Ferencváros és Zugló.
origo.hu
Kigyulladt egy balatoni büfé
