Thaiföldi korlátozás

A thai kormány néhány nappal ezelőtti döntése értelmében a legfontosabb gazdasági szektorokban tevékenykedő cégek esetében a külföldi befektetők hányada vagy szavazati aránya nem lehet több 50 százaléknál. Thaiföld ezzel a döntéssel beáll azon országok sorába, amelyek erősen korlátozzák a saját piacukon jelen lévő külföldi vállalatok mozgásterét, így védve saját piacukat.

A szeptemberben katonai pucscsal hatalomra került thai kormány legfrissebb rendelete újraértelmezi a „külföldi” szó jelentését: a külhoni befektetőknek ezentúl már thai képviselőik révén sem lehet 50 százaléknál több beleszólásuk egy-egy helyi vállalat irányításába. A kabinet szóban forgó döntése után a thai értékpapírtőzsde indexe tovább zuhant, csakúgy, mint a thai baht értéke, amely újabb gyengülést produkált a dollár árfolyamával szemben.
A nemzetközi tőkebeáramlás szigorításának időzítése – a belső piac védelmének elismerésén túl – nem sikerült igazán jól a friss tőkére igencsak rászoruló thaiföldi gazdaságnak, különösen a kormányzó katonai juntán belüli bizonytalanságok és a szilveszteri bangkoki robbantások után.
A 65 milliós ország gazdasága 1985-től rekordsebességű növekedést könyvelhetett el, amelyet az ázsiai pénzügyi válság tört ketté 1997-ben. Azóta sikerült kilábalni a válságból – nem utolsósorban az országba érkező nemzetközi nagyvállalatok befektetéseinek köszönhetően.
A tavalyi politikai bizonytalanságot az exportorientált és külkereskedelmi szempontból igen nyílt thai gazdaság amúgy is megsínylette: a múlt évben majdnem felére esett vissza a külföldről érkező invesztíciók értéke. A mostani rendelet által kijelölt szektorokban a külföldieknek két évük van arra, hogy 50 százalék alá szorítsák részvényeik és szavazati jogaik arányát.
A kiskereskedelmi, a biztosítási és a hitelintézetek piacát nem érintette a döntés, így megmenekül például a Tesco vagy a Carrefour hipermarket-láncolat. Az új szabályozással Thaiföld csatlakozik azon államok táborához, amelyek a hazai piacot kemény fellépéssel próbálják megvédeni a nemzetközi nagyvállalatok túlzott befolyásától.
Ilyen országok többek között az Arab-öböl olajban és földgázban gazdag államai (itt szintén 49 százalékos a külföldiek szavazati arányának plafonja) vagy Dél-Amerika jó néhány országa, ahol a kulcsfontosságú szektorokban az állami befolyás kiterjesztése folyik a külföldiek rovására.